A képen az ózdi gyárban történő durvalemez hengerlés látható a duólemez-henger állványon. A kép bal szélén egy mélypontra (földre ült) eresztett Lauchhammer-tipusú forgórendszerű karos daru látható, amely a hengerelendő brammát szállította a melegítőkemencéből a hengersorra. Az álló daru ( üzemközi ellenőrzés és kenés) takarja a tartó- és duólemezsort vonó (hajtó) gőzgépet. A következőben a durva lemezsor, utána a középlemezsor, továbbá annak kapcsolószereléke, fogaspörgője és lendítőkereke látható. A durva lemezsor éppen kifutóban van a hengerből a hengerelt lemez a kép előtere felé. A görgősoron a hengerlés azon munkafázisa látható, amikor a vastag lemeztábla a hengerből kifelé halad a hengerészek felé . Azok az igazítórúddal – egy tolásra és húzásra is alkalmas szerszámmal fogadják, várják. Ennek a szerszámnak még ma sincs elfogadott magyar neve – a hengerészek hagyományosan vrabká-nak ismerték. A dolgozó hengerészek mögött a középlemez hengersor állványa, görgősora és lendítőkereke látható – üzemen kívüli állapotban. A szűk hely miatt ugyanis egyidejű durva- és középlemez nem hengerelhető. A hengerlés létszámszükséglete 10 fő volt, akikből az elő hengerész / a kis asztalnál/ és 4 fő hengerész látható, a többiek a hengerállvány túlsó oldalán helyezkedtek el. A hengerállvány duórendszerű zárt állvány volt. /Két fekvő henger dolgozott egymás mellett./ Meghajtása gőzgéppel történt. Hengerelt ,méretek voltak: szélessége = max. 2800 mm; vastagsága = 8 mm-től felfelé; hosszúság= max. 12000 mm.