Várrom
képes levelezőlap
A fekete-fehér képes levelezőlapon a Sümegi várrom fotója látható, a múlt század elején készülhetett a fotó,a képeslapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki Budapesten,ára 1,20 Ft volt. A képeslapon a következő szöveg olvasható:"Kedves Katikám! A képeslapokat megkaptam. Összesen 1 levél és 6 képeslap jött.Nagyon örültem neki. Most semmi különös nem történt. Ezért nem is írtam levelet. Már úgysem érdemes ,hisz ezekszerint vasárnap már együtt lehetünk. Majd akkor beszélgetünk. Sokszor csókol barátnőd." A Sümegi vár története: IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg.[2] A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.
Title(s), language | |
---|---|
language | hungarian |
Subject, content, audience | |
subject | művelődéstörténet |
subject | régészet |
subject | műemlékek |
subject | magyar várak |
subject | Sümegi vár |
subject | várromok |
subject | turizmus |
subject | Sümegi Városi Múzeum gyűjteménye |
subject | képes levelezőlapok |
subject | helytörténet XX.sz. |
audience | general |
Time and places | |
spatial reference | Sümeg |
location of physical object | Sümeg |
temporal reference | 1950-es évek |
Attributes | |
medium | photo paper |
extent | 14 cm x 9 cm |
colour image | polychrome |
format | jpeg |
Legal information | |
rightsholder | Kisfaludy Sándor Emlékház |
access rights | rights reserved - paid access |
Source and data identifiers | |
source | Kisfaludy Sándor Emlékház |