Montázs technikával készített képes levelezőlapon látható a kolozsvári Szabók bástyája, Kolozsvár látképe, a Lucian Blaga Nemzeti Színház, Mátyás király szobra és a Szent Mihály-templom. A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. A kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház a város egyik meghatározó művelődési intézménye.Az épület 1904–1906 között épült neobarokk stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi Fellner és Helmer cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt Herczeg Ferenc Bújdosók című darabjával. A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll. A római katolikus templomot 1556-tól rövid ideig a lutheránusok és reformátusok, 1559-től kezdve 150 évig pedig az unitáriusok használták, 1716-ban Habsburg hatalmi döntéssel kapták vissza a római katolikus vallású hívek. Mátyás király emlékmű vagy kolozsvári Mátyás-szobor Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport ma is meghatározója Kolozsvár főterének, ahol I. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált.