Conrádi Norbert (1718-1785) piarista provinciális (tartományfőnök) portréja, aki 1782 és 1785 között vezette a magyar piarista rendtartományt. A kép alján található felirat: "A. R. P. Norbertus Conradi Praep. Prov. Hung. Obiit Aetatis 67. An. 1785". Héber nyelvű felirata: „ ”א צ פ ה ל ך | א ע ר ך ל ך [érak lekha vászappeh lekha]”. Conradi Norbert (a Passione Domini, 1718–1785) Pesten született, ahol bajor származású apja pékmester és városi polgár volt. 1733-ban lett a piarista rend tagja. Meghatározó volt számára, hogy teológiai tanulmányait 1743 és 1746 között Rómában végezte. Hazatérve megjárta a bukaresti piarista missziót, majd a magyar rendtartomány legjobb iskoláiban tanított poétikát, retorikát, filozófiát és teológiát. 1762-től a veszprémi, majd a pesti, nyitrai és trencséni rendházak rektora volt, 1782-ben pedig tartományfőnökké választották. Hat nyelven beszélt, kiváló irodalmi érzéke volt, latinul prózában és versben egyaránt változatos, de hibátlan, tiszta stílussal írt, bár nyomtatásban csupán Vincenzo Talenti Kalazanci Szt. Józsefről írt életrajzának latin fordítása (kat. 1.18) és egy gyászbeszéde jelent meg. Tisztelője és avatott értője volt a magyarországi reneszánsz költőfejedelmének, Janus Pannoniusnak, akinek költeményeit 1754-ben Budán pedagógiai célzattal, némi kihagyásokkal rendezte sajtó alá. A kötet elé részletes előszót illesztett, melyben megírta Janus életrajzát. Portréja néhány évvel halála után, elődjével, Orosz Zsigmondéval (ab Angelo Custode, 1717–1782) együtt készült mint a magyar tartományfőnökök képcsarnokának első darabjai. A két arckép mérete, beállítása, sőt még a két ábrázolt piarista ruházata is azonos. Mindketten fekete sapkát és magas galléros köpenyt viselnek. Míg azonban Orosz kezét az asztalon heverő levelekre fekteti, Conradi egy könyvet tart, melynek héber fölirata az 5. zsoltárt idézi: „eléd hozom [imám] és várlak Téged” (Zsolt 5,4).