VI. Károly császár (mint magyar király III.) rendelete a dunántúli részek Ítélőtáblái elnökeihez és ülnökeihez. A rendeletet Acsády Ádám veszprémi püspök és Koller József is aláírta. Papírpecséttel ellátva. Melléklet: metszet III. Károly királyról. III. Károly magyar király, másként VI. Károly német-római császár a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg és német-római császár 1711-től, valamint német, magyar és cseh király 1740-ben bekövetkezett haláláig. További titulusai között van még a nápolyi , a szardíniai és a szicíliai királyi , valamint a parmai hercegi cím is. Acsádi Acsády Ádám Péter veszprémi püspök és ennélfogva veszprémi örökös főispán. A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta.1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei örökös főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt. beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. Pápán a pálosok templomába – a mai Bencés Nagyboldogasszony-templomba – temették. Életében Acsády jelentősen hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Koller József jezsuita szerzetes, apostoli gyóntató. A neve előfordul Kohler alakban is. 1719-ben lépett be a jezsuita rendbe. Bécsben teológiát hallgatott, ahol 1733-ban szentelték pappá. Nagyszombatban kezdett tanítani, majd 1737-től a bécsi egyetem erkölcstani tanára, a Pázmáneum spirituálisa és az egyetemi templom hitszónoka. 1738-tól Nagyszombatban filozófiát és jogot tanított, 1741-től Trencsénben a novícmester asszisztense, 1743-tól a nagyszombati szeminárium rektora, majd Budán igazgató és az erkölcstan tanára volt.1745-től apostoli gyóntató, 1751-től Bécsben újra az erkölcstan tanára, 1752-től rendtartományi tanácsos és a tartományfőnök asszisztense, 1755-től győri, 1758-tól pozsonyi házfőnök, majd 1761. május 6-án az osztrák tartomány főnökévé nevezték ki. 1761. július 1-jétől a császári hadsereg tábori főlelkésze.Az első magyar pecséttani mű, a Cerographia Hungariae szerzője. Ebben foglalkozott Magyarország címerének szimbolikájával, a tartományi és vármegyei címerekkel. Latin nyelvű verseket is írt. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.