Csány László levele Spissits Katalinhoz Mihályfára 3.

image

Csány László levele Spissits Katalinhoz Mihályfára 3. A levélen rongált piros viaszpecsét található. Csány László politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szemere-kormányban, táblabíró, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. Középbirtokos, nagy múltú ősrégi nemesi család sarja volt, amely a Hahót-Buzád nemzetségből származott. Az apai ági egyenesági tekintélyes felmenői között Csány Bernát Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos, valamint Csány Balázs királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos található. Nem tudni, hogy melyik hónapban és hányadikán született, mert a csányi plébánia anyakönyvei 1806-ban elégtek, ő maga pedig sohasem említette senkinek. Ami bizonyos, hogy az 1790-es esztendőben a nagy múltú Csány család negyedik gyermekeként jött a világra. Édesapja Csányi Bernát, földbirtokos, édesanyja galántai Bessenyey Anna. Csány László tízéves korában a szombathelyi gimnáziumban kezdte meg tanulmányait. Képességei már ekkor megmutatkoztak, mindvégig kitűnően tanult, legtöbbször még az eminensek sorában is az első volt. A gimnázium befejezése után egy évig még Szombathelyen maradt, itt végezte el a líceum első osztályát. A másodikat már Zágrábban kezdte, onnan pedig 1808-ban a győri jogakadémiára vezetett az útja. A háború ekkor beleszólt az életébe. Miután Napóleon csapatai 1809 májusában Pozsonynál magyar földre léptek, az akadémia bezárta kapuit. 1813-ig Csány a 9. huszárezred kötelékében szolgált kadétként, majd alhadnagy lett a Lombardiában állomásozó 5. sz. Radetzky huszárezrednél. Részt vett a Napóleon elleni harcokban. E hadjárat során szerezte azt a súlyos égési sebet, amely állandóan kiújulva egészen a haláláig kínozta. Kortársai szerint Csány vékony, száraz, köhécselő ember volt és krónikus gyomorbajban szenvedett, amit orvosa a vegetatív idegrendszer zavaraival hozott összefüggésbe. Jogi tanulmányai elvégzése után belépett a császári hadseregbe. Huszártisztként 1809 és 1815 között részt vett a Napóleon elleni háborúkban. 1815-ben súlyosan megsebesült, kilépett a hadseregből és családja birtokán gazdálkodott. Részt vett Zala vármegye politikai életében. Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta, rövidesen a szabadelvű ellenzék egyik vezére lett. 1838-ban kormányellenes beszédei miatt hűtlenségi per folyt ellene. A közeli barátai között csáfordi Csillagh Lajos zalai alispán, zalalövői Csapody Pál táblabíró, és maga kehidai Deák Ferenc is találhatók. 1840-es évek elejétől Kossuth Lajos lelkes híve lett. Zalában a liberális eszmék egyik legnagyobb támogatója volt Csúzy Pállal, Tolnay Károllyal, Csertán Sándorral, Kerkapoly Istvánnal együtt. Másrészt, Csány László Deák Ferenc legmeghittebb legbensőbb barátja is volt. Csány László számos cikket írt a Pesti Hírlapba és jelentős részt vállalt a Védegylet szervezésében. A Védegylet mozgalmába hamarosan bekapcsolódott Zala megye is. Az 1842. november 17-i közgyűlésén, Csány László felvetette, hogy Zala is alakítson a "Honi műgyár cikkek használása" érdekében egy egyesületet, amelynek a szervezkedés azonnal megkezdődött, és néhány hónap alatt Zalában is több százan támogatták a védegyletet. Alakuló ülésüket 1843. február 14-én tartották a zalaegerszegi megyeházán. A zalai védegylet vezetőségében Deák Ferenc és Csány László mellett ott volt a megye egész liberális vezérkara, valamint a környék vállalkozó polgári kereskedők és gyárosok is. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject Magyar történelem
subject Zala vármegye
subject Csány
subject Mihályfa
subject Csány László
subject Spissits Katalin
subject Levél
audience researchers
Creators, contributors
creator Csány László
publisher Csány László
Time and places
place of publishing Cyány
spatial reference Csány
location of physical object Sümeg
temporal reference 1820.20.19.
Attributes
medium paper
extent 18,5 x 22.5 cm
colour image monochrome
format jpeg
Legal information
rightsholder Kisfaludy Sándor Emlékház
access rights rights reserved - paid access
Source and data identifiers
source Kisfaludy Sándor Emlékház
registration number 72.68.2472