A Social Inclusion c. folyóiratban megjelent cikk. A cikk az első Covid-hoz kapcsolódó elzárásnak a face-to-face (FTF) interperszonális kapcsolatokra gyakorolt hatásával kapcsolatos megállapításokat mutatja be a magyar felnőtt lakosság kapcsolati hálózatainak vizsgálatával. Az elsődleges cél annak megértése volt, hogy a méret, összetétel, és az ilyen hálózatok minősége megváltozott. Elemzésünket a kontaktnapló módszerre alapoztuk. Adatainkat két reprezentatív magyar felnőtt lakossági felmérésből gyűjtöttük: egyet 2015-ben (N = 372) és egyet 2020 májusában (N = 1001) a Covid-19 járvány első hullámában. Nem észlelhető csökkenés az általánosan kötődő társadalmi tőkében; azonban nőtt a társadalmi elszigeteltség. Átstrukturálás történt: a rokonok arányában jelentős növekedés mutatkozik a kapcsolatokban, különösen a gyerekeknél, és a nem rokoni kapcsolatok jelentősége csökkent, különösen a barátságok körében. Az FTF-kapcsolatok megnövekedett érzelmi intenzitást jeleznek (kivéve a nem rokon, nem háztartásbeli tagokat) és a a beszélgetések hossza megnőtt, de csökkent a találkozások gyakorisága. A változtatások másképp zajlottak és más hatásokat gyakoroltak a különböző korcsoportokra, a korlátozások pedig a legnegatívabban érintik az FTF-kapcsolati hálózatok méretét. 60 éves vagy idősebb horpadások. Eredményeink a szoros családi kapcsolatok stabilitására és rugalmasságára mutatnak rá, ugyanakkor a megkettőződésre is. A társadalmi elszigeteltség már 2020 májusában megjelenő félelmei alátámasztják a világjárvány potenciálisan káros társadalmi hatásaival kapcsolatos félelmeket. A baráti kapcsolatok (és valószínűleg más gyenge kapcsolatok) hanyatlása nemcsak a baráti kapcsolatok csökkenéséhez vezethet, hanem az elérhető társadalmi tőke mennyiségét és terjedelmét, a társadalmi integráció gyengülését is magába foglalja.

This article presents findings about the impact of the first Covid‐related lockdown on the face‐to‐face (FTF) interpersonal contact networks of the Hungarian adult population. Our primary objective is to understand how the size, composition, and quality of such networks have changed. We base our analysis on the contact‐diary method. Our data were collected from two representative surveys of the Hungarian adult population: one in 2015 (N = 372) and one in May 2020 (N = 1001) during the first wave of the Covid‐19 epidemic. No decline in the overall bonding social capital can be detected; however, social isolation has increased. A restructuring has occurred: a considerable increase manifests in the proportion of kin ties, especially children, and a decrease in the importance of non‐kin ties, with a particularly sharp decline in friendships. FTF contacts indicate an increased emotional intensity (except for non‐kin, non‐household members) and an increase in the length of conversations, but there is a decrease in the frequency of meeting alters. The changes wrought different effects on different age groups, with the restrictions most negatively affecting the size of FTF contact networks for respon‐ dents aged 60 years or older. Our findings point to the stability and resilience of close family relations, yet the doubling of social isolation as early as May 2020 underlines fears about the pandemic’s potentially detrimental effects on social connectedness. The decline in friendship ties (and most probably in other weak ties) may lead to a reduction not only in the amount and scope of accessible social capital but also to a weakening social integration.