Eitner Józsefné fotója, melyet Becske Adolf fényképész készített dagerrotípias eljárással. A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki. A dagerrotípiák használata az 1850-es évek elejéig volt széles körben elterjedt (párhuzamosan a talbotípia eljárással), a gyakorlatból a nedves kollódiumos eljárás és az albuminpapír páros szorította ki. Népszerűsége sokáig töretlen maradt, annak ellenére, hogy az üveglemezre vagy papírra készített képek gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben elkészíthetőek voltak. Becske Adolf ( Budapest, 1849. ? ?. - Veszprém, 1923. május 24. ) fényképész. Huszonhárom évesen, 1873-ban alapította veszprémi cégét. Őt mondhatjuk a város első hivatásos fényképészének. 1877-ben Veszprémben rendezett munkakiállításon kitüntető okmányt kapott, 1904-ben a helybeli mezőgazdasági és ipari kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az első iskolai tabló a nagygimnázium 4. és 6. osztályos tanulóiról és osztályfőnökeikről 1880-ban az ő munkája volt. A város fontos személyiségei (Fenyvessy Ferenc, Óvári Ferenc) is betértek a műterembe, hogy megörökíttessék magukat. Vállalt nagyításokat régi képek után, utánrendeléseket fogadott, a lemezeket évekig megőrizte. Házhoz és vidékre is elment. Árengedményt nyújtott ipartestületi egyesületi tagoknak és a diákoknak. 1922-ben az Országos Ipartestület ezüst díszérmével tüntették ki. Veszprémről készített felvételei közül néhányat a Laczkó Dezső Múzeum őriz. A veszprémi Szabadság tér 8. sz. házat Becske-házként tartják számon. A veszprémi zsidótemetőben nyugszik. Eitner József Születés1803 - Vasvörösvár Halál1887 - Sümeg, Veszprém vm Anya: Anna Krautsack Apa: Eitner József 1803 - ban született Vasvörösváron Eitner József és Krautsack Anna gyermekeként . Eitner Józsefnek 9 gyermeke volt . 1887- ben hunyt el Sümegen , Veszprém vm . "A magyar szabadságharc nagy viharai közepett,1848-ban Eitner József volt Sümeg városbírája. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.