Dr. Pfeiffer Izsák rabbi névjegykártyája és részvétnyilvánítása. Pfeiffer Izsák (Ács, 1884. május 29. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. május 3. ), magyar rabbi, költő, műfordító. Műveit Pap Izsák művésznéven jegyzik. Családját a holokausztban a második világháború alatt kiirtották, egyetlen túlélő fia Izraelben orvos. Édesapja, Pfeiffer Mór – a pápai zsidó iskola igazgatójának házában nevelkedett, ahol húgaival gyakran templomosdit játszottak. Előbb a bencések gimnáziumába, majd a református kollégiumba került. 1911-ben Budapesten doktorált filozófiából, majd 1912-ben rabbi diplomát kapott. A szerb megszállás alatt kitűnt hazafias viselkedésével, ezért nem kapott letelepedési engedélyt. 1912-től 1944-ig rabbiként tevékenykedett (Sümeg, Pécs, Monor), majd a dachaui koncentrációs táborba deportálták, ahol a tábor papja lett. A tábor felszabadítása után nem sokkal halt meg. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Ez a dokumentum a Lukonich család hagyatéka.