Kádas Ferenc Rudolf királyi tanácsos, győri tankerületi főigazgató levele Fehér József plébános és katolikus alreáltanodai igazgató úrnak Sümegre. Veisclgärtner Vincze folyamodványához kéri a szabályszerű miinősítvényi táblázatot a már közölt minta szerint kitöltve mielőbb beterjeszteni. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Kádas Ferenc Rudolf (Jászó, 1816. január 24. – Peceszentmárton, 1880. február 2.) bölcseleti doktor, premontrei rendi kanonok, királyi tanácsos és tankerületi főigazgató. Elemi iskoláit és az első gimnáziumi osztályt szülőföldjén atyja házánál, a többi osztályokat pedig Kassán és Lőcsén| végzete. 1832-ben Jászón a premontrei kanonokrendbe lépett; ugyanott tanulta a pedagógiát és filozófiát. A hittudományok hallgatása végett a rend részéről Pestre a központi papnevelőbe küldetett; itt a kötelezett tantárgyakkal való foglalkozás mellett a növendékpapság magyar iskolájának egyik buzgó munkása volt. 1837-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert. Tanpályája befejeztével 1839-ben a rend tagjává avattatott és október 16-án áldozópappá szenteltetett Kassán. Tanári hivatalát 1840-ben a kassai tankerületi királyi nemes nevelőintézetben, mint tanulmányi felügyelő kezdette meg; 1843-ban a rozsnyói gimnáziumba tétetett át és innét 1844-ben a nagyváradi királyi akadémiához a bölcselet rendes tanárának neveztetett ki, hol egyszersmind a hitszónoki s tanári széket is 1846-tól helyettesi minőségben betölté. Az új tanrendszer következtében a bölcseleti tanosztályoknak főgimnáziumba 1851-ben történt beolvasztása után, ugyanott mint a VIII. osztály vezértanára a bölcseleti propedeutikát és a görög irodalmat adta elő 1856-ig; ez év augusztus havától kezdve Pesten a Szent István Társulatnál mint aligazgató működött. Tudományos tapasztalatok szerzése végett az iskolai szünidőket többnyire utazásokra használta fel; részt vett a magyar természetvizsgálók kassa-eperjesi (1846) és soproni (1847) gyűléseiben; 1845-ben bejárta Erdélyországot és Németország egyéb tartományait, 1850-ben pedig Tirolt és Olaszországot. 1861 júliusában a győri tankerület királyi főigazgatója s 1862-ben királyi tanácsos lett. 1872-ben nyugalomba vonult Peceszentmártonba, hol 1880. február 2-án meghalt. Fehér József (Ószőny, 1817-05-10. - 1885-04-21.) Tanulmányok: Veszprém (szeminárium) 1838-ig. Pozsony (jog) 1837 1838-ig. Lelkipásztori szolgáltatások: Káplán: MARCALI 1842-től 1847-ig Káplán: SÜMEG 1847-től 1853-ig Adminisztrátor: ZALASZENTMIHÁLY 1853-től 1860-ig Plébános: SÜMEG 1860-tól 1885-ig