Az ember tragédiája - tragédia A NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk! Író: Madách Imre Rendező: Alföldi Róbert Színész: Az Úr - Blaskó Péter Ádám - Szatory Dávid Éva - Tenki Réka Lucifer - László Zsolt További szereplő: Bánfalvi Eszter, Ducsai Ábel, Előd Álmos, Gáspár Kata, Gerlits Réka, Mészáros Piroska, Radnay Csilla, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Földi Ádám, László Attila, Makranczi Zalán, Mátyássy Bence, Márkus Sándor Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Daróczi Sándor Koreográfus: Gergye Krisztián Dramaturg: Vörös Róbert Rendezőasszisztens: Kolics Ágota, Tüű Zsófi "Színházunk továbbra is fontos feladatának tartja, hogy fiatal nézőit megnyerje a színházművészetnek, mi több, a magyar klasszikusoknak; ezért is tűzi műsorára a magyar évad utolsó bemutatójaként Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét. A mű megírásának története jellemzi a kort, melyben született és rávilágít Madách sokszor és sokat kritizált pesszimista világlátására: 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen, aztán 1856 és 1857 között a mű második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között született meg az egyetlen fennmaradt változat. A mű ősbemutatója 1883. szeptember 21-én volt - a magyar drámát ezen a napon ünnepeljük -, azóta is ez a legtöbbet játszott magyar színművünk és mégis voltak olyan időszakai a történelemnek, amikor nem volt kívánatos a madáchi gondolatok nyilvánossága. (1947-ben tartották a darab utolsó előadását a Nemzetiben, ezután hét évre betiltották, s csak a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével beköszöntő "enyhülés" légkörében lehetett újra játszani.) Újra és újra kihívás a színházak számára megméretődni a madáchi mű gondolatgazdag világával. A Nemzeti Színház készülő előadásában Évát és Ádámot két törékenyen fiatal ember játssza - Tenki Réka és Szatory Dávid -, akikhez a gyermekkor naiv ártatlansága még közelebb áll. Útjuk a történelmi képeken keresztül a felnőtté válás, az önmegismerés küzdelméről is szól. Kalandjuk korántsem veszélytelen, mert a felfedezőút tétje legvégül a szerelem és a boldogság maga. Lucifer, a fényt hozó - László Zsolt - inkább játékostársa a fiataloknak, ki nem mondott kételyeik és kétkedéseinek hangadója, mintsem mitologikus gonosz. Az Úr - Blaskó Péter - nem csak a mű elején és végén jelenik meg, hanem az események sorát ugyanúgy végigköveti, mint Lucifer. Nem egy bölcselkedő aggastyán, hanem tevékeny gondolkodó, aki kíváncsian és aggódva figyeli teremtményei metamorfózisát. Fiatal színészek játsszák a Tragédia többi szerepét is, állandó jelenlétük - minden történelmi színen ugyanők vannak jelen - arccal látja el, megszemélyesíti a jeltelen, névtelen tömeget. Az előadás egyszerű, világos, közérthető gesztusokkal, mai színházi nyelven fogalmazza meg Madách egyetemes gondolatait. Bemutató időpontja: 2011. május 6., Nemzeti Színház "