Ép testben ép lélek

Testnevelés, milyen nemes és felemelő tevékenységet feltételez ez a kifejezés, mégis – talán nem tévedünk nagyot – sokak számára a kötélmászás keservét, vagy a fullasztó körbe-körbe futás emlékét idézi fel. Hiába, az iskolai keretek között történő testmozgás élményét valaki inkább örökre elfelejtené, pedig a rendszeres mozgás fontosságát senki nem megkérdőjelezi meg. A héten a testnevelés óra megszületésének okait vesszük sorba.

Sportpolitikából tornaóra

Az iskolai testnevelésóra meghonosítását Klebelsberg Kunónak köszönhetjük, aki ezzel párhuzamosan a testnevelők képzését is felkarolta: 1925-ben megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát.
A magyar sportélet kibontakozása természetesen nem a minisztersége alatt kezdődött, hiszen ez a folyamat már a 20. század elejétől jelen volt, mondhatnánk, hogy a sport egész Európában tényezővé vált, és lassanként a mindennapok részévé lett. Az 1910-es évek a tornaünnepélyek kora, amelyeken a résztvevők szinte művészi módon mutathatták be tudásukat a közönségnek. A „magyar testnevelési rendszer” alkalmazására a húszas években került sor, melyben a korábban uralkodó német torna helyét a svédtorna vette át. A svédtorna újítása, hogy már tornaszereket is használ: férfiaknál gyűrűt, korlátot, nőknél pedig gerendát és felemáskorlátot. A német torna a katonaság rendgyakorlatainak formájában maradt meg.

Visszatérve a tornatanárokhoz, a főiskola előtti képzésük a Nemzeti Torna Egylet 8-10 hónapos tanfolyamainak elvégzését jelentette, ami már a korszakban sem épp korszerűségéről volt híres. Emellett Klebelsberg reformjai előtt a tornatanárok sajnálatos módon nem egyenrangú tanerőként voltak számon tartva, ezt később orvosolták.

De mégis miért vált ilyen fontossá a testmozgás? Bár a trianoni békediktátumról mindenkinek a terület- és lakosságvesztés jut eszébe először, más korlátozó tényezők is életbe léptek a szerződés aláírásával. Ilyen volt a hadsereg létszámának korlátozása, mely ráadásul önkéntes alapon, kiképzés nélkül kellett, hogy működjön.
A hadsereg leszerelése miatt szükségesnek tűnt, hogy az ott folyó testi nevelést legalább az iskolás korosztály számára megszervezzék, másrészt Klebelsberg Kunó úgy gondolta, hogy az országot a fiatalok gondos képzésével és jellemnevelésével talpra lehet állítani, erre szolgált az intézményesített tornaóra. Az elméleti elgondolások mellett kézzel fogható változások is történtek: az iskolákhoz külön tornatermek építése kezdődött.

A miniszter sportpolitikai tevékenysége elsősorban három területen hozott lényeges változást: a fentebb kifejtett iskolai testnevelésben, a szintén említett testnevelőképzésben, és az iskolán kívüli testnevelésben. Ilyen iskolán kívüli tevékenység: a levente szervezetek és a cserkészek megmozdulásai. Emellett a dolgozó nép sem maradhatott mozgás nélkül, elindult a vállalati sport, melyről az 1921-es testnevelési törvény rendelkezett, eszerint minden ezer főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kellett létrehoznia a dolgozói számára. A testnevelés kérdése így lett közügy, hatását pedig most is érzékeljük.

TÉ

Forrás:

https://epa.oszk.hu/00000/00035/00087/2004-12-mk-Dorka-Klebelsberg.html

Ajánló

Kis magyar sakktörténet

Mai ismereteink szerint a sakkjáték Indiában keletkezett; onnan, valamint Perzsiából indult el világhódító útjára a VII. században. Európába feltehetően arab közvetítéssel került, hogy mi, magyarok hol, mikor, és kiktől tanulhattuk meg a játékot, nem tudni. Azonban az elme sportja hazánkban is gazdag múltra tekint vissza.

A középkori várak világa

Annak ellenére, hogy a várépítés luxusát igazából csak a gazdagok engedhették meg maguknak, a várélet a középkor fejletlensége miatt mai szemmel meglehetősen nyomorúságosnak tűnik. Ugyanakkor a várak belső terei díszesebbek, helyiségei kevésbé bútorozottak, és (főleg télen) sötétebbek voltak, mint azt manapság gondolnánk.

A paraszti kultúra családzsánere

A család – néprajzi szempontból – a legkisebb társadalmi egység, tagjait vérségi és házassági kapcsolat fűzi össze. Eredetileg patriarchális rendszerű, azaz a rangidős férfi, a családfő rendelkezett a család ügyeiben és a vagyon felett. Létezik kis és nagy attól függően, hány generáció él egy fedél alatt, de a család kifejezés leggyakrabban a kiscsaládot jelöli, amely a szülők és a gyermekek közösségét jelenti.

Tanuljunk nyelveket!

Állítólag szerelmet vallani és káromkodni anyanyelven esik a legjobban, de vannak helyzetek, amikor idegen nyelven is lenne rá igény. Ha nyelvtanulásról van szó, sokunknak még mindig a nyelvtani szabályok magolása jut eszébe. Szerencsére manapság okoseszközeinkkel már könnyen meg tudjuk értetni magunkat, sőt már az a korszak sincs messze, amikor egy olyan beszéd-beszéd fordítót használhatunk, mint amilyen a Star Trek-univerzum univerzális fordítója.

Háborús gasztronómia – néha nem csak a gulyás hamis

Hogy éhes gyomorral nem esik jól a munka, az nem újdonság. De mi van akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő élelmiszer? Tojáspor, konzerv, instant kávé, ezek nem egy kempingezni induló család bevásárlólistája. Bizony, már az első világháborúban megjelentek az élelmiszerpótlók, nemcsak a civil lakosság, hanem a katonák ellátására is. Gondolván az ínségesebb időkre. Ezen a héten a hadi konyha rejtelmeibe pillantunk be.

Babonák bűvkörében

Hétköznapi életünkben is észrevétlenül jelen vannak a babonák, például sokan akkor is lekopognak valamit, hogy ne történjen meg, ha nem feltétlenül hisznek az ilyesmiben. Elődeink azonban még nagy szerepet tulajdonítottak a különböző hiedelmeknek, és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, amelyekkel némi befolyást igyekeztek szerezni az olykor igencsak kiszámíthatatlan életesemények felett.

További tematikus virtuális kiállításaink