Múzeumi körkép
A KSH adatai szerint 2021-ben hazánkban 698 db muzeális intézmény működött. Alapítási körülményeiket vizsgálva kiderül, hogy vannak az állam által alapítottak, mint amilyenek a fővárosban létesített múzeumok, például a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum, de beszélhetünk vármegyei, és a városatyák által létrehozott városi gyűjteményekről: ilyen a szegedi Móra Ferenc Múzeum is. Mindezek mellett úgy tűnik, a dualizmus idején a gyűjteményalapítási kedv a magánszemélyekben is buzgott, ennek hála jöhetett létre például a debreceni Déri Múzeum is.
A Nemzeti Múzeumtól az Iparművészetiig
„A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye.” A múzeum megszületésének gondolata szorosan összefügg Széchényi Ferenc gróf felajánlásával. Köztudott, hogy a gróf 1802-ben a hazának ajándékozta gazdag magángyűjteményét, amely azonban nemcsak könyveket, hanem térképeket, festményeket és műkincseket is tartalmazott. Bár eredetileg az ajándékozással az Országos Széchényi Könyvtár elődje jött létre, pár évvel később egy múzeum megalapítása is felmerült. A múzeum létrehozásáról a könyvtár őrének, Miller Jakab Ferdinándnak javaslatai alapján az 1808. évi VIII. törvénycikkely rendelkezett. A könyvtár és részben a Széchényi-féle gyűjtemény alapjain létesített múzeum története ettől kezdve összekapcsolódott. Sőt, az OSZK és a Magyar Nemzeti Múzeum egészen 1949-ig egyetlen jogi személyként működött, a szétválásra akkor került sor, amikor a könyvtár a budavári palotába költözött. A gyűjteménynek ma is otthont adó gyönyörű klasszicista épületet Pollack Mihály tervezte.
Szépművészeti Múzeum
Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Létesítéséről az 1896. évi millenniumi törvény határozott, épületének tervezésével pedig Schickedanz Albertet és Herzog Fülöp Ferencet bízták meg. Az építkezés 1900-ban kezdődött és rekordidő alatt fejeződött be, Ferenc József császár és magyar király 1906. december 1-jén nyitotta meg a múzeumot. „Az évszázadok során felhalmozott és immár egyesített művek, a Nemzeti Múzeum és az Országos Képtár gyűjteményei, a Jankovich-, Pyrker-, Esterházy-, Ipolyi-gyűjtemények nagyszerű műkincsállománya az új intézményes keretben rendszeres vásárlások, alapítványok, ajándékok révén tovább gazdagodott.”
Iparművészeti Múzeum
Az Iparművészeti Múzeum épülete a magyar szecessziós építészet egyik remekműve. A palota 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József császár és magyar király avatta fel 1896. október 25-én. A múzeum ekkor kapott először önálló épületet, bár az intézmény már 1872 óta létezett. Az Üllői úti palota jelenleg nem látogatható, teljes körű felújítása 2017-ben kezdődött.
Múzeumi körkép Debrecentől Pécsig
Déri Múzeum
A múzeum névadójának, Déri Frigyesnek, akkor született meg a szándéka, hogy szülőhazájának ajándékozza gyűjteményét, amikor 1916-ban a bajai múzeumnak szerette volna ajándékozni öccse, Déri Kálmán egyik festményét, de döbbentetten vette tudomásul, hogy Bajának nincs múzeuma. A Bácskából származó, Bécsben élő selyemgyáros ezért új helyszínt keresett gyűjteményének. Czakó Elemér államtitkár tanácsára végül Debrecent választotta. Döntésében az is közrejátszott, hogy Debrecennek volt egyeteme, úgy gondolta, a diákok tanulását elősegíthetik ezeknek a művelődéstörténeti jelentőséggel bíró tárgyaknak a tanulmányozása. Sajnos nem érte meg a múzeum felépítését, 1924. október 27-én bécsi otthonában váratlanul elhunyt, a múzeumot csak 1930. május 25-én nyitották meg.
Móra Ferenc Múzeum
A szegedi városatyák Somogyi Károly esztergomi kanonok adományát fogadták el, ebből a gyűjteményből nyitotta meg kapuit 1883-ban a Városi Múzeum és a "Somogyi-Könyvtár". A ma is ismert Móra Ferenc Múzeum épületét 1896. szeptember 6-án, a millennium évében adták át. A neoklasszicista stílusú Közművelődési Palota Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján készült. Az intézmény névadója, Móra Ferenc, 1917-től egészen haláláig vezette a közgyűjteményt, ami csak 1951-ben vette fel nevét.
Janus Pannonius Múzeum
Pécsett 1899. április 25-én a város közgyűlése határozatot hozott egy városi múzeum és egy könyvtár létesítésére. Az összegyűjtött anyag és az állandó kiállítás elhelyezésére a város egy egyemeletes házat bérelt a mai Rákóczi u. 11. sz. alatt. A Pécsi Városi Múzeum első állandó kiállítása 1904. november 27-én nyílt meg a nagyközönség előtt, az intézmény vezetője pedig Marosi Arnold ciszterci szerzetes lett. Az államosítás a közgyűjteményeket is érintette, 1951-ben a városi múzeum egyesült a megyei múzeummal, és felvette Janus Pannonius nevét.
TÉ
Forrás: