(Ön)Arcképcsarnok

Önarcképek; olyan művészeti alkotások, melyek modelljei maguk az alkotók voltak. A szó hallatán sokunk lelki szemei előtt megjelenik egy-egy híresebb kép, például Albrecht Dürer önarcképe, ahogy Krisztusként ábrázolja magát, Raffaello nyugodt vonásai, vagy egy, a megközelítőleg száz Rembrandt van Rijn önmagát ábrázoló metszete, rajza, vagy festménye közül.

02_39060_czigany_modem.jpgAz önarcképfestő művészek közül többeknél, önportréinak számosságának köszönhetően egy teljes önarckép-önéletrajz tárul elénk, képeiket időrendben nézve megfigyelhetjük a művész technikai fejlődésén keresztül arcának, személyiségének és érzelmi világának változását is.

Czigány Dezső pályája során kimagaslóan sok, körülbelül hetven önportrét festett. Czigány gyakran ábrázolta portréin magát másnak. Ez jelenik meg Nevető önarckép és Önarckép csuhában című képein is. Érdekesség, hogy előbbi képen látható egyik tárgy, a kancsó, gyakran megjelenik csendéletein is, míg utóbbi képen szerzetesként, csuhában látjuk a művészt, mely szintén gyakran visszatérő elem.

08_65890_rippl_rrm.jpgNagy a jelentősége a kontextusnak, hogy a festő milyen környezetben ábrázolja, belehelyezi-e magát valamilyen idealizált szerepbe, a képen mik, vagy kik veszik körül, milyen színeket használ, milyen tárgyakat jelenít meg.

A művész ecset és anyaghasználata az évek során sokat változik. Bizonyos esetekben egy-egy festőnél pont az önmagáról készített portréin érdemes e folyamatot megfigyelni, hiszen modellként mindig kéznél van a festő, van idő a fények és színek, vonások és textúrák tanulmányozására, emellett önmegfigyelésre, önelemzésre is alkalmas eszköz e műfaj.

Hegedüs László önarcképeiHegedüs László önarcképeinek technikai és anyaghasználatbeli változásain ez jól látszik. Míg az akvarell képek letisztultabb és szellősebb benyomást keltenek, addig az olajfestményt közelebbről szemlélve pont az ellenkező hatást érezhetjük; az 1985-ben festett önarcképén, az arc és környéke plasztikussá válik, kiemelkedik a sok rétegben felvitt festéktől.

Szintén a technikai változás kapcsán érdekes szempont, hogy ugyanaz az arc hogyan változik meg, ha a művész nagyban eltérő technikát választ.

 

13_256325_Varga_Hajdu_Istvn_rrm.jpgA következő képek Varga Hajdu István művei, az első pasztell krétával/ceruzával készült, a második egy tusrajz, a harmadik pedig egy linóleummetszet. A technikából is adódik, hogy az elsőnél lehetőség adódik az arcvonásokat a színek és az eszköz segítségével finomítani, a tusrajznál már inkább a markánsabb vonások és erősebb árnyékok jutnak szerephez, egy linómetszet esetében pedig a metszés során csak az erősebb, karakteresebb vonalakat emeli ki.

Az önarcképek által a művész közvetlenebb kapcsolatot tud teremteni önmaga és a művét szemlélő közönséggel. Vizsgálhatóvá, elemezhetővé válik az arckifejezés, a képen látható művész arcán érzelmeket azonosítunk, amikre reflektálhatunk, érzelmek társítunk a képhez és a művészhez is.

16_252547_dura_lajos_csmlh.jpgKapcsolódó irodalom:

 

KF

Ajánló

vk_lead_illuziok_20190903_n

A szemfényvesztés tudománya és legendás magyar mesterei: Rodolfo és Houdini

A bűvészek és illuzionisták mutatványaikkal - a természetfeletti képességek illúzióját keltve - az emberi gondolkodás és érzékelés hiányosságait használják ki. Habár a bűvészmutatványok gyakorlásával a varázslás képessége ugyan nem sajátítható el, de bizonyos veszélyes mutatványok, mint például a szabadulómutatványok, olyan csodálatra méltó tulajdonságok fejlesztését teszik lehetővé, mint a bátorság, vagy az extrém stressz okozta pánik leküzdésének képessége.
kolteszet_lead

A költészet napja

Költő vagyok - mit érdekelneengem a költészet maga?Nem volna szép, ha égre kelneaz éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog,nem lógok a mesék tején,hörpintek valódi világot,habzó éggel a tetején. József Attila kérdése nem csak költői, hiszen a költészet maga az élet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük - természetesen nemcsak őt, hanem a költészetet, a lírát magát is. De mi a költészet és miért emlékezünk meg róla?
lead_kivancsi

Ady elfeledett múzsája

A szerelem, különösen a plátói, nehezen múlik. Az apró emlékek, levelek mögött mennyi ki nem mondott szó és elszalasztott lehetőség bújik meg. A várakozás, a tipródás, az öröm, a fájdalom és még mennyi érzelem rejtőzhetett egy fiatal lány szívében, amikor eldöntötte, lemond vágyairól. Vajon kisvárosi prüdéria vagy lelkiismereti kérdés állt emögött? Egyáltalán, el lehet titkolni évtizedekig, hogy szerelmünk tárgya Ady Endre? Válogatásunkban a főszerep eme titokzatos kapcsolaté – Ady Endrével, Kíváncsi Illivel, a Varga családdal és rokonaikkal!
Slágerszínpad '73 a Pécsi Szabadtéri Színpadon

Aprónyomtatványok nagy énekesei

Az adatbázisunkba töltő intézmények igen sok aprónyomtatványt, például meghívókat, plakátokat, szórólapokat, képeslapokat digitalizálnak. Ezek nem mindegyike képvisel jelentős művészettörténeti értéket, de a helytörténet kutatása szempontjából kulcsfontosságúak. Hogyan éltek, hogyan szórakoztak és művelődtek szüleink, nagyszüleink? – erről is mesélhetnek az apró (és kevésbé apró) nyomtatványok.
lead_exlibris_themat_1

Szépség és szörnyeteg, varázslatos terek, koponyák és rózsák - Az ex libris témavilágának eredete

A könyvjegyek, azon túl, hogy bemutatják a régi korok címereit, tájait, utcaképeit, belső tereit, stílusvilágát, azok értékrendjét, eszméit, és kultúráját is tükrözik. Habár a könyvjegyek témavilágának csoportosítása, - sokféleségük miatt- nem könnyű feladat, korántsem lehetetlen. Most a főbb könyvjegy-témacsoportok meghatározása mentén emelünk ki néhányat közülük, és feltárjuk az ábrázolások mögött rejlő kulturális hátteret és történeti eredetet. 
lead_ciganyzeneszek

Mire vigad a magyar? - Zenetörténeti zanza

A héten mulatunk, azaz adatbázisunk képei segítségével felidézzük, hogyan vigadtunk az elmúlt évszázadokban – olykor örömben, olykor bánatban. A magyar nóta és a „cigányzene” szinte szinonimák, sőt a legismertebb nótaszerzők és zenészek, virtuózok roma származásúak. Kis magyar zenetörténetünkben vizsgáljuk, hogy hogyan alakult ez a kölcsönhatás? Hogyan vált szórakoztató műfajjá a nóta – a magyar népzenében gyökerezve és a reformkor romantikus nemzeti hevületétől fűtve?
További tematikus virtuális kiállításaink