Oszmán-török kori emlékeink
A török hódoltság létrejöttével a Magyar Királyság sorsa egész más irányt vett, míg korábban, ha nem is nagyhatalom, de Európa meghatározó állama volt, valamennyi magyar királyunk legfőbb célja, hogy erős és független államban uralkodjon, Buda elfoglalása után, csupán remény maradt. Az ország sorsáról több, mint száz éven át két nagyhatalmi központban, előbb Isztambulban, utóbb Bécsben döntöttek.
Oszmán-török építészet
Bár települések pusztultak, néptelenedtek el, a szinte állandósult háborús állapot miatt, mégsem tekinthetünk erre a korszakra csupán úgy, mint a pusztulás időszakára.
Számos épülettípus létesült a mindennapi, kulturális és vallási életéhez kapcsolódóan. Ami az iszlám építészetet illeti, tulajdonképpen Magyarország képviselte annak nyugati határát. Azonban amilyen gyorsan öltöttek keleties színt városaink a hirtelen megépült minaretekkel, olyan rövid életűnek bizonyult ez a hatás, a hódoltság megszűntével. Tulajdonképpen az egész magyarországi iszlám kultúra is csaknem nyomtalanul szertefoszlott. Merőben más helyzet alakult ki a tőlünk délkeletre fekvő balkáni területek (például a bosnyák, szerb, bolgár térségek) hódoltságból való felszabadulása után. Amíg ezeken a területeken az iszlám vallás és szellemi hatásai mélyebben beolvadtak a helyi kultúrákba, addig hazánkban a kulturális hatásokon kívül nem tudtak gyökeret ereszteni.
Dzsámik
Az ekkor épültek közül a legjelentősebbek a mohamedán hívők számára létrehozott imaházak, a dzsámik voltak. Ezek egyik típusára, a kívül nyolcszögű, belül kör alakú, kupolával fedett típusára a legszebb példa, a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija (ma Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom). A dzsámik másik típusa téglalap alapú, sátortetővel fedett, mint amilyen a szigetvári Szulejmán-dzsámi. A legjobb állapotban megmaradó Jakováli Haszán pasa dzsámiját szintén Pécsett csodálhatjuk meg, szerényen megbújik karcsú minaretjével a Baranya Megyei Kórház épülete mellett.
Hazánkban az imahelyek egy minarettel épültek, eredeti formájukban összesen három - a pécsi, az egri és az érdi - látható ma. A szigetvári minaret csonka, Szigetvár ostroma után dzsámi épül a várban, mely minaretje Evlija Cselebi szerint kb. 30–33 méter magas volt. Úgy tudjuk, hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfalépcsője van. A XVIII. században a minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte.
Szintén vallási épülettípus a türbe, sírkápolna, jellemzően magas rangú vezetők számára épült sírhely. Hazánkban mindössze két helyen maradt fenn: Pécsen Idrisz baba, Budapesten Gül baba türbéje látogatható.
2015. december 9-én szenzációként járta be a sajtót a hír, miszerint magyar és török kutatók valószínűleg megtalálták I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori türbére, valamint egy ehhez kapcsolódó oszmán kori településre bukkantak a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba, valamint tájrekonstrukciót végeztek. Kiderült, hogy a táj ekkor sokkal vizesebb volt.
Szigetvár erődjének egyik erősségét is a környék mocsaras jellege jelentette. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól északkeletre, egy dombtetőn kell keresni a türbét. A kutatók szerint minden jel arra utal, hogy a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit. (A szultán testét Isztambulban, a Szulejmán mecset előtti sírkertben helyezték el.
Érdekesség, hogy a türbe egyetlen fennmaradt alaprajzát gróf Esterházy Pál (1635–1713) nádor, készítette 1664-ben, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár őriz. A rajz hitelességéről megoszlanak a vélemények, elsősorban az ábrázolás kidolgozottsága okán, úgy vélik, Esterházy – vagy esetleg egy általa felkért hivatásos rajzoló – utólagos munkája lehet. A sírhely egészen 1693-ig épségben állt, majd elbontották, köveit pedig széthordták. A turbéki templom falán most is egy 1913-ban elhelyezett emléktábla áll, miszerint a templom helyén Szulejmán türbéje állt, sőt az a teória is elterjedt, hogy Turbék név a türbe elnevezésből ered.
A hódoltság emlékei az alábbi térképen is láthatók:
Hamamok és ilidzsék
Magyarország fürdőkultúrájáról esett már szó, amely a hódoltság idején igazi fénykorát élte. Jellemzően a meglévő fürdők mellé újabbak épültek, amelyek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik részük gőzfürdő volt. A fürdőknek azon túl, hogy rituális és egészségügyi jelentőségük volt, a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak. A leghíresebb fürdő építtető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas, a Császárfürdő valamint a Királyfürdő is. De nemcsak Budán épültek fürdők. Esztergom-Vízivárosban szintén hévízforrásra épült ilidzse (termál), a székesfehérvári fürdő pedig hamam volt. Jelenleg mindkét épület csak alapfalaiban létezik. De működött fürdő Egerben is, amely ma is áll. Említésre méltó a pécsi Memi pasa nevéhez fűződő fürdő, melynek alapjait tárták fel.
Habár a török kiűzése után az iszlám kultúra teljesen eltűnt, később némi romantikus elvágyódással fűszerezve, elsősorban a romantikus építészetben újra előbukkant. Minaret épült például az Állatkertben, bár a tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, miután nemtetszésüket fejezték ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. A Városligetben ugyanakkor egész mulatónegyed épült az Ezredéves Kiállítás alkalmából, Ős-Budavár néven, a budai vár török kori hangulatát igyekeztek feleleveníteni, az érdeklődők láthatták a budai Pasa háremét, volt török bazár, sőt minaret müezzinnel.
TÉ
