Oszmán-török építészet

Bár települések pusztultak, néptelenedtek el, a szinte állandósult háborús állapot miatt, mégsem tekinthetünk erre a korszakra csupán úgy, mint a pusztulás időszakára.
Számos épülettípus létesült a mindennapi, kulturális és vallási életéhez kapcsolódóan. Ami az iszlám építészetet illeti, tulajdonképpen Magyarország képviselte annak nyugati határát. Azonban amilyen gyorsan öltöttek keleties színt városaink a hirtelen megépült minaretekkel, olyan rövid életűnek bizonyult ez a hatás, a hódoltság megszűntével. Tulajdonképpen az egész magyarországi iszlám kultúra is csaknem nyomtalanul szertefoszlott. Merőben más helyzet alakult ki a tőlünk délkeletre fekvő balkáni területek (például a bosnyák, szerb, bolgár térségek) hódoltságból való felszabadulása után. Amíg ezeken a területeken az iszlám vallás és szellemi hatásai mélyebben beolvadtak a helyi kultúrákba, addig hazánkban a kulturális hatásokon kívül nem tudtak gyökeret ereszteni.

Dzsámik 

Az ekkor épültek közül a legjelentősebbek a mohamedán hívők számára létrehozott imaházak, a dzsámik voltak. Ezek egyik típusára, a kívül nyolcszögű, belül kör alakú, kupolával fedett típusára a legszebb példa, a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija (ma Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom). A dzsámik másik típusa téglalap alapú, sátortetővel fedett, mint amilyen a szigetvári Szulejmán-dzsámi. A legjobb állapotban megmaradó Jakováli Haszán pasa dzsámiját szintén Pécsett csodálhatjuk meg, szerényen megbújik karcsú minaretjével a Baranya Megyei Kórház épülete mellett.
Hazánkban az imahelyek egy minarettel épültek, eredeti formájukban összesen három - a pécsi, az egri és az érdi - látható ma. A szigetvári minaret csonka, Szigetvár ostroma után dzsámi épül a várban, mely minaretje Evlija Cselebi szerint kb. 30–33 méter magas volt. Úgy tudjuk, hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfalépcsője van. A XVIII. században a minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte. 

Szintén vallási épülettípus a türbe, sírkápolna, jellemzően magas rangú vezetők számára épült sírhely. Hazánkban mindössze két helyen maradt fenn: Pécsen Idrisz baba, Budapesten Gül baba türbéje látogatható.
2015. december 9-én szenzációként járta be a sajtót a hír, miszerint magyar és török kutatók valószínűleg megtalálták I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori türbére, valamint egy ehhez kapcsolódó oszmán kori településre bukkantak a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba, valamint tájrekonstrukciót végeztek. Kiderült, hogy a táj ekkor sokkal vizesebb volt.
Szigetvár erődjének egyik erősségét is a környék mocsaras jellege jelentette. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól északkeletre, egy dombtetőn kell keresni a türbét. A kutatók szerint minden jel arra utal, hogy a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit. (A szultán testét Isztambulban, a Szulejmán mecset előtti sírkertben helyezték el.
Érdekesség, hogy a türbe egyetlen fennmaradt alaprajzát gróf Esterházy Pál (1635–1713) nádor, készítette 1664-ben, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár őriz. A rajz hitelességéről megoszlanak a vélemények, elsősorban az ábrázolás kidolgozottsága okán, úgy vélik, Esterházy – vagy esetleg egy általa felkért hivatásos rajzoló – utólagos munkája lehet. A sírhely egészen 1693-ig épségben állt, majd elbontották, köveit pedig széthordták. A turbéki templom falán most is egy 1913-ban elhelyezett emléktábla áll, miszerint a templom helyén Szulejmán türbéje állt, sőt az a teória is elterjedt, hogy Turbék név a türbe elnevezésből ered.

A hódoltság emlékei az alábbi térképen is láthatók:

 

Hamamok és ilidzsék

Magyarország fürdőkultúrájáról esett már szó, amely a hódoltság idején igazi fénykorát élte. Jellemzően a meglévő fürdők mellé újabbak épültek, amelyek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik részük gőzfürdő volt. A fürdőknek azon túl, hogy rituális és egészségügyi jelentőségük volt, a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak. A leghíresebb fürdő építtető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas, a Császárfürdő valamint a Királyfürdő is. De nemcsak Budán épültek fürdők. Esztergom-Vízivárosban szintén hévízforrásra épült ilidzse (termál), a székesfehérvári fürdő pedig hamam volt. Jelenleg mindkét épület csak alapfalaiban létezik. De működött fürdő Egerben is, amely ma is áll. Említésre méltó a pécsi Memi pasa nevéhez fűződő fürdő, melynek alapjait tárták fel.
Habár a török kiűzése után az iszlám kultúra teljesen eltűnt, később némi romantikus elvágyódással fűszerezve, elsősorban a romantikus építészetben újra előbukkant. Minaret épült például az Állatkertben, bár a tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, miután nemtetszésüket fejezték ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. A Városligetben ugyanakkor egész mulatónegyed épült az Ezredéves Kiállítás alkalmából, Ős-Budavár néven, a budai vár török kori hangulatát igyekeztek feleleveníteni, az érdeklődők láthatták a budai Pasa háremét, volt török bazár, sőt minaret müezzinnel.

TÉ