Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.

Néreidák vagy Najádok kútja

Első állomásunk a régi Pest első szobrászati díszítésű közkútja, amely ma a Ferenciek terén áll. Két korsós női alakot ábrázoló szobor, a néreidákat ábrázolja, akik (magyarban elterjedt szóhasználattal: najádok) a tengerek, források, kutak gondozói a görög mitológiában, így világos és helyénvaló egy közkúton való ábrázolásuk. Az alkotáson dolgozott Uhrl Ferenc szobrászművész és Fessl József kőfaragó mester, a szobor sajnos 1944-ben megsemmisült, de szerencsére újrafaragták és ma is megcsodálhatjuk, ha a 15-ös buszra várunk.

Széchenyi István szobra

A szobor szükségességéről, már 1860. április 10-én, Széchenyi halála után két nappal elvi határozat születik, azonban 1863-ig nem történik semmi. Ekkor lát napvilágot a már említett röpirat „gróf Széchenyi István emléke milyen legyen?" címmel. A kérdést egyébként Ormós Zsigmond, a korszak jeles politikusa, és művészettörténésze teszi fel. (Akinek tanulmányát folytatásokban közölte a Koszorú c. lap) Ezután többfordulós pályázat után végül győztest hirdetnek Engel József szobrászművész személyében. A Lánchíd és az Akadémia szomszédságában álló szobor leleplezéséig 1880-ig kell várni, a szobrász plasztikai, illetve műfaji előkép hiányában, valamint a szoborbizottság, egymásnak is ellentmondó esztétikai és elvi vitái a végtelenségig kitolták a szobor felállításának időpontját.

Végül Széchenyi emlékműve mégis elkészült és közmegelégedésre a mai napig eredeti helyén áll.

Szent István szobor

A pompásan díszített lovon ülő államalapító hatalmas bronzalakját a koronázási-palást fedi, kezében a kettős kereszt, fején a korona, fölötte aranyozott glória. A szobrot 1906-ban a Halászbástya és a Mátyás-templom közötti téren állították fel. A szobrász Stróbl Alajos, akinek ez volt az első jelentős történelmi emlékszobor megbízása, amit elnyert. Az alábbi filmhíradóban egy pillanat erejéig láthatjuk a végeredményt, mely állítólag a szobrászt alkotói válságba sodorta, azonban lenyűgöző voltán ebből a szemlélő mit sem érzékel.

Arany János szobra, Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a háromalakos szobor, melynek fő alakja Arany János, míg a talapzaton jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piros alakja látható. A szobor szintén Stróbl Alajos munkája, melyről a Vasárnapi Újság is megemlékezett. " [...] Stroblnak szerencséje volt e két mellékalak mintázásában, hogy kitűnő modelljei voltak. Akkortájt mintázta ugyanis Széchenyi Béla gróf leányának, Széchenyi Alice grófnőnek a mellszobrát. A fiatal grófnő azután megengedte a művésznek, hogy Piroska alakjához felhasználja az ő sikerült mellszobrát. Toldi mintázásához pedig a magyar athletikai klub legrobusztusabb bajnokai ültek a művésznek". A szobor ma is eredeti helyén áll.

Millenniumi emlékmű, Hősök tere

Eredetileg felállított galériába kilenc magyar király és öt Habsburg uralkodó bronzalakja került. A szobrokat többek között Zala György,Telcs Ede és Markó Ede készítette. A ma már nem látható Habsburg uralkodók szobrai kétségtelenül több jelentős történelmi eseménynek is szemtanúi lehettek.
A Tanácsköztársaság idején például vörös drapériával vonták be őket. Később ezek voltak az első szobrok, amiket a proletárhatalom levétetett talapzatukról. Nem döntögetés volt ez, hanem leemelés. Ferenc József alakját azonban a földre emelés után néhány proletár összetörte, Zala Györgynek újra kellett mintáznia. (Az elsőt Füredi Richárd készítette) Az elkészült új Ferenc József azonban ekkor már nem huszáregyenruhában, hanem koronázási palástban állt, de korona nélkül.
A Tanácsköztársaság bukása, de különösen Trianon után a Millenniumi emlékmű egészen új értelmezést nyert.
Még 1932-ben is ott álltak, amikor a teret elnevezték Hősök terének. Hat évvel később pedig a 34. Eucharisztikus világkongresszusnak is díszletéül szolgáltak. A második világháború azonban nem kegyelmezett a szobroknak sem. A Millenniumi emlékmű bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen, Mária Terézia alakja pedig részben megsemmisült, akinek szobrát ma a Gödöllői kastély parkjában csodálhatjuk meg.
Később kegyvesztetté vált szobrok sorsa jól ismert. A Rákosi-korszakban legszívesebben lerombolták volna az építményt, végül inkább átalakították. A Hősök terén az ötvenes években I. Ferdinánd helyét Bocskai István, III. Károlyét Bethlen Gábor, Mária Teréziáét Thököly Imre, II. Lipótét II. Rákóczi Ferenc, Ferenc Józsefét pedig Kossuth Lajos foglalta el.

Gellért-szobor

A szobrot 1904-ben készítette Jankovits Gyula, eredetileg 3 méteresre terveztek, ezt később növelték meg 7 méterre, hogy ne olvadjon bele a hegybe. Gellért püspököt ábrázolja, jobbjában ég felé emelt kereszttel, bal kezét szívén tartva szónokolva, lábánál a megtért vitéz alakjával. A szoborkompozíciót eredetileg arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt a pogány Vata kezei által.

Kossuth Lajos-emlékmű

Az emlékmű kalandos élete talán a legkevésbé ismert. Az emlékmű Horvay János munkája és 1927-ben avatták fel, bár 2015 óta újra a Parlament előtt látható, több mint 60 évet kellett várnia, hogy visszakerüljön eredeti helyére.
1951-ben ugyanis a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa eltávolíttatta, „mint pesszimista, nem méltó" alkotást. A szobor feldarabolva az Új-Köztemetőbe került. Majd innen szállíttatta el 1959-ben Dombóvár városa, ezzel megmentve az enyészettől. 1972-73-ban került a dombóvári Szigeterdő szép parkjába, már nem egy szoborkompozícióként, hanem megbontva. Az Országgyűlés 2011-ben döntött az Országház környezetének, a Kossuth térnek a rekonstrukciójáról. Ennek alapján az 1944 előtti képzőművészeti arculatot kell visszaállítani, ennek keretében történt a szoborkompozíció újraalkotása is.

TÉ

Ajánló

Színésznők sztárfotói

Nők sokáig nem állhattak színpadra, valójában a színházba járást sem tartották épp a női füleknek illő elfoglaltságnak. Egészen 17. századig tartotta magát a szokás, hogy a női szerepeket is férfiak játsszák. Valódi felüdülés lehetett a közönségnek, amikor nem kellett várakoznia a női szerepet játszó színészre, mert az még nem tudott megborotválkozni. Természetesen ismerünk híres művésznőket korábbról, de az igazság az, hogy megítélésük gyakorta nem volt jobb a prostituáltakénál. Az utókor pedig tehetségük méltatása helyett érdekesebbnek tartotta, hogy mely király vagy főúr ágyasai lettek vagy lehettek.

Kis debreceni tükör; A Gondy-Egey album

A magyar fotográfia napja alkalmából a XIX. század legendás debreceni fényképész párosának, Gondy Károlynak és Egey Istvánnak fényképeiből szemezgettünk. Az utánrendelő könyv közel 40 ezer képet őrzött meg, ezek közül majdnem 2 ezer adatbázisunkban is elérhető. Az album anyaga nemcsak társadalmi korrajz, hanem a XIX. századi Debrecen is megelevenedik, színésznők és nemesek portréi mellett az elmaradhatatlan családi fotók közül is válogattunk.

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.

Volt egyszer egy EMKE

„Hétre ma várom a Nemzetinél ott, ahol a 6-os megáll, Szemben az EMKE cigánya zenél…” Az alábbi részlet, mely Békeffi István és Lajtai Lajos operettjében csendül fel talán a legismertebb említése a helyszínnek. Az EMKE fogalom volt, néhány évtizede még olyan tájékozódási pont, mint amilyen a Moszkva tér. Persze a betűszó elsősorban kávéházként élt a pestiek emlékezetében. Hogy honnan jött az elnevezés, és kinek köszönhetjük létrejöttét, legfrissebb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

Ybl Miklós, a historizmus nagybetűs mestere

Ybl Miklós a 19. század legnagyobb hatású hazai építész mestere, aki már ifjú korától kitűnt tehetségével. Elismert építészként pedig kortársai között emelkedett ki rendkívüli munkabírásával, irodájában nem csupán vezetőként dolgozott, hanem a tervezés csaknem valamennyi fázisát maga végezte, vagy legalábbis felügyelte. Az Ybl-életmű műfaji gazdagsága jól mutatja milyen sokszínű alkotó volt, pesti bérházaktól az Operaház épületén át, a nagyszabású Várkert Bazár komplexumig munkásságának java ma is meghatározza a főváros arculatát. Legfrissebb válogatásunkban életműve előtt tisztelgünk.

Vízi históriák

Ma már egyértelmű számunkra, hogy ha megnyitjuk a csapot, abból hideg ivóvíz vagy kellemes meleg víz folyik. Azonban kevesen ilyen szerencsések a világban, és lehet, hogy unokáink sem fogják már élvezni ezt a kényelmet. Hogyan alakult a vízellátás hazánkban az ókori rómaiak óta? Illetve gondolták volna, hogy mennyi vízi emlék mellett haladunk el nap mint nap? Vízügyi kiállításunkban mindezekre fény derül.

További tematikus virtuális kiállításaink