„Megbosszulni a Krisztus urunkon esett gyalázatot és visszafoglalni Jeruzsálemet” – ezzel a szándékkal indult útnak 1202-ben a negyedik keresztes hadjárat. A had azután el sem jutott a Szentföldig. Villehardouin, e krónika szerzője, aki maga is keresztes vitéz volt, híven számol be a „szent háború” sorsáról, arról, hogyan került a sereg már a legelején Velence zsoldjába, hogyan vette be hatalmas hajóhadával Zára vagy a mesésen gazdag Konstantinápoly városát. Művét olvasva szinte látjuk, amint a keresztes vitézek ádáz harcot vívnak görög csapatokkal vagy a félelmetes Johannitza vlah, bolgár és kun harcosaival. Megtudjuk, miféle cselszövésekkel, hitszegéssel jutottak egymás után trónra, kérészéletű hatalomra a bizánci császárok. A keresztesek hol győzedelmeskedtek, újabb és újabb várakat, városokat, sőt egész tartományokat hódítva meg, hol fejvesztett menekülésre kényszerültek, sorra veszítve el újonnan szerzett birtokaikat. Villehardouin a szemtanú hitelességével mutatja be a keresztes hadjáratok vad és kegyetlen világát, melyet eddig csak történeti munkákból, irodalmi feldolgozásból ismerhetett a magyar olvasó. Krónikája nemcsak értékes forrás és kordokumentum, hanem a mai ember számára is érdekes, izgalmas olvasmány.

Crusader Geoffroy de Villehardouin's book on the 4th crusade from the 13th century. He tells the story of several battles, including the occupation of Zara (Zadar) and Constantinople, and the purchase of Byzantium.