Az interjú a Holocaust Museum Houston számára készült, 1992. február 5-én. (az Oral History Project of the Holocaust Education Center and Memorial Museum of Houston részére). Cornelia S. E. néven született 1915. június 1-én. Kornélia édesapja a Zsidó Közösség elnöke volt. Kornélia öccse Franciaországba ment a harmincas években, és többé nem látta viszont szüleit. Férje jómódú gyártulajdonos volt, a jugoszláv hadseregben tiszti pozícióban volt. Kornélia édesapját 1942-ben meggyilkolták. Orosháza német elfoglalása után a gyárat be kellett zárni. Később Kornélia, unokatestvére és egy barátnője Budapesten fogságba esett, és innen kerültek Kistarcsára, majd innen Birkenauba deportálták őket. Munkáljuk ásás volt, és a vasút továbbépítése a krematóriumhoz lehető legközelebb. Kornélia beszámol A Kanada-részlegről, a tábori élet mindennapjairól, a halálközeli esetekről. Birkenau után Kornélia a Vöröskereszt táborába került, itt érte az angol légitámadás. 1945. január 18-án indultak el Birkenauból gyalogmenetben Mecklenburgba. Januártól májusig voltak itt. Kornélia nagyon beteg volt, sok fogolytársa halt meg szintén betegség és végelgyengülés következtében. Májusban az amerikai csapatok a táborban élelmiszert osztottak. Ravensbruck volt a következő állomás, majd Észak-Brandenburg. Kornéliának sikerült hazatérni. Berlinből Prágába utazott még hazatérése előtt, ahol a Zsidó Közösség Központja segített. Budapesten megtalálta barátnőjét, annak unokatestvére sokat segített. Kornélia testvére Franciaországban él, de vannak kapcsolatai Ausztráliában. Kornélia Bécsből jutott ki Amerikába. Belgiumon keresztül jutottak az USÁ-ba, Dallasba. Kornélia édesanyja és két fia gázkamrában pusztult el. Férjét és annak családját meggyilkolták. Kornélia Budapesten rekedt, családja Hőgyészen volt, gettóba kerültek. A településre hét zsidó személy jutott vissza hetvennyolcból a háború után. Édesanyja unokatestvére gazdag gyártulajdonos volt, Svájcban volt a vagyon letétben. A családból senki sem tért vissza, így a pénznek is nyoma veszett. Kornélia második férje egyik barátja boltjában dolgozott és tervezett. Kornélia fiai egyetemre jártak, egyikük sikeres építészmérnök lett. Férje nyolc éves korában vesztette el édesapját. Testvére édesanyjukkal került koncentrációs táborba, másik testvére Oroszországban volt munkaszolgálaton, tífuszban halt meg.

The interview was made for Houston Holocaust Museum, on the 5th of February, 1992 (for Oral History Project of the Holocaust Education Center and Memorial Museum of Houston). Cornelia was born as Kornélia E., on the 1st of June, 1915. Her father was the president of the Jewish community where they lived. Her brother went to France in the 30s, and he couldn't meet his parents after that. Cornelia's husband was a wealthy factory owner, he was an officer in the Yugoslav army. Cornelia’s father was killed in 1942. After the German occupation of Orosháza, the factory had to be closed. Later Cornelia, her cousin and a friend of hers were captured in Budapest, and they got to Kistarcsa, and from there, later on to Birkenau. Here their work was digging, construction of railroad, possibly closest to the crematory. Cornelia reports about Canada-block and the everyday life at the camp, cases at near-death. She got to a Red-Cross camp after Birkenau, where she experienced the English air raid. On the 18th of January, 1945, they started to go to Mecklenburg on foot. From January to May they were there. Cornelia was very ill, many of her fellows died by illnesses and exhaustion. American troops distributed food in the camp in May. The next place was Ravensbrück and North-Brandenburg. Later on Cornelia succeeded to return to Hungary, before this she had travelled to Berlin and Prague where Jewish Community Center helped her. In Budapest she found her girlfriend, her cousin supported her. Cornelia’s brother is living in France, but he has connections in Australia, too. Cornelia finally got to America, to Dallas through Vienna and Belgium. Cornelia's mother and her two sons died in gas chambers. Her husband and his family were killed. When Cornelia was in Budapest, her family was in Hőgyész, in the ghetto. From 78 Jewish persons only 7 could return. A cousin of Cornelia’s mother had a factory, the wealth of the family was in Switzerland in deposit. Nobody could return from the family, so the money disappeared. Cornelia's second husband worked and designed in a friend’s shop. Two sons of Cornelia were students at university, one of them became a succesful engineer. Cornelia’s husband lost his father when he was eight years old. His brother was with their mother and got to concentration camp, another brother was in forced labor in Russia and died there by typhoid.