Michael H. visszaemlékezése

text
qualifiedcontent

Az interjú a houstoni Holocaust Museum részére készült, 1995. május 16-án. Michael H. [H. Mihály] 1921-ben született Csepelen. Édesapja fűszerkereskedést tartott fenn, abból éltek meg, Mihály vallásos környezetben nevelkedett. A negyvenes évek legelején már nem állt módjában felsőoktatási képzésben részt venni a numerus clausus rendelete miatt. Szakmát szerzett, majd behívták munkaszolgálatra 1942-ben Galántára. Csepelen akkoriban – Mihály visszaemlékezése szerint – a zsidó közösség körülbelül 500 főből állt. Mihálynak három testvére volt. Ők már 1942 előtt behívást kaptak munkaszolgálatuk teljesítésére. 1939-ben Mihály családja nem volt hajlandó elmenni az országból. 1944-ben egy nagy gyár köré építették ki a gettót. Mihály, visszatérve a munkaszolgálatról, a gettóban kereste szüleit, de már nem találta sem őket, sem senki mást a területen. A család 1942 és 1944 között a gettóban élt. 1944-ben Mauthausenbe vitték Mihályt. A családból egy unokatestvére és Mihály élték csak túl a megpróbáltatásokat. Mihály 1945 májusában tért haza Budapestre, ahol tartózkodott, az a hely 1945 januárjában szabadult fel. Magyarországot 1956-ban hagyta el, Ausztriába ment. Bécsben kapcsolatba került a HIAS-szal, akik biztosították számára a lakhatást, élelmezést és a ruházkodást. Közben az Amerikai Egyesült Államok követségén jelentkezett, és ekkor határozta el, hogy Houstonba megy egy nagybácsijához. A magyarországi menekülteket Ausztriából a Kilmer nevezetű táborba szállították, New Jersey mellé. Mihály innen New Yorkba utazott, majd tovább Houstonba. Mihály dolgozni kezdett, majd öt évvel később amerikai állampolgárságért folyamodott, melyet megkapott. Emlékezése szerint Csepelre nagyon kevés zsidó tudott csak visszatérni. A zsinagógát az egész területtel együtt lerombolták a magyar nyilasok, egyedül a temető maradt érintetlen. Mihály emlékezete szerint a visszatértek nem nagyon akartak beszélni a történtekről. Az interjú készítője rákérdez a főbb magyarországi történelmi állapotokra, mint a nyilasok helyzete a negyvenes évek alatt, a kommunista rendszer kialakulása ’45 után, vagy később a forradalom lezajlása. Rákérdezett Wallenberg magyarországi munkásságára, melyről Mihály nem hallott, de tudta, hogy léteztek Budapesten svéd és norvég zászlókkal jelzett úgynevezett „védett házak”, a gettó területén belül.

The interview was conducted for the Houston Holocaust Museum, on 16th of May, 1995. Michael H. [Michael H.] was born in 1921 in Csepel. His father kept a grocery store, lived off it, Michael was raised in a religious environment. At the beginning of the forties he was no longer able to attend tertiary education, because of the Numerus Clausus Regulation. He acquired profession, and was called for forced labor to Galánta, in 1942. The Jewish community in Csepel had about 500 members at that time - according to Michael memoirs. Michael had three rothers. They received their call for forced labor before 1942. In 1939, Michael's family refused to leave the country. In 1944, the ghetto was built around a large factory. Michael, returning from the forced labor, wanted to find his parents in the ghetto, but could not find any of them or anyone else in the area. The family lived in the ghetto between 1942 and 1944. Michael was taken to Mauthausen in 1944. Only a cousin and ichael survived the terrible time. Michael returned home to Budapest in May 1945, the place where they he stayed, was released in January 1945. He left Hungary in 1956 and went to Austria. He got in contact with HIAS in Vienna, which organization provided housing, food and clothing. Meanwhile, he contacted the US embassy, and then decided to go to visit an uncle in Houston. The Hungarian refugees from Austria were transported to Kilmer camp in the neighbourghood of New Jersey. Michael traveled to New York and then on to Houston. Michael began to work, and then five years later applied for US citizenship, which he later received. Very few Jews could return to Csepel. The synagogue was destroyed together with the entire area by the Hungarian Arrow Cross, only the cemetery remained intact. According to the memories of Michael, people returned did not really want to talk about what had happened. The interviewer asks the major historical states of Hungary, as the situation of the Arrow-Cross during the forties, the formation of the communist regime in '45 or later, or the revolution. He asked about Wallenberg's work in Hungary, from which Michael had not heard, but he knew that there were certain so-called „Safe Houses” indicated by Swedish and Norwegian flags in the Ghetto of Budapest.

Title(s), language
language english
Subject, content, audience
subject interjú
subject visszaemékezés
subject Houston Holocaust Museum
Creators, contributors
creator Larry S., Michael H.
publisher Holokauszt Emlékközpont
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Csepel
spatial reference Galánta
spatial reference Mauthausen
spatial reference New Jersey
spatial reference Houston
location of physical object Budapest
temporal reference 1942-1945
Attributes
medium paper
extent 27 p
format PDF
Legal information
rightsholder Michael H.
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source Holokauszt Emlékközpont
registration number 2011.461.5