Ó templom előröl. A templom eredetéről különbözőképpen vélekedtek a történészek, kutatók. Sokan itt vélték megtalálni a Czikádori Apátságot, de bebizonyosodott, hogy a Johannita lovagrendé volt. Balics Lajos(1881) kötetében a Johannita lovagrenddel foglalkozik, ezen belül „A Széplaki Apátság” c. fejezetben olvasható: „1296-ban egy pécsi káplán levelében említi a „széplaki keresztesek” Tolna megyei és Zselici birtokait. ”Gerevich Tibor (1938) kutatásai egy századdal korábbra teszik az eredetét, 1150-1200 közé. II. Géza király 1147-ben Esztergomba telepítette a Johannitákat. Feladatuk a betegápolás volt, de jól bántak a karddal is. Tevékenységük révén hamar megkedvelték őket. így 40 éven belül már 6 filiálét mondhatnak magukénak. 100 évvel később, 1280-ban a királyné kincstárnoka, Mays végrendeletében a „Nyulak szigete” kolostorára hagyja birtokait, köztük Széplakot és Cikót. Az Ó-templom Nagyboldogasszony patrocinium, azaz Szűz Máriának szentelt és oltalmába ajánlott. 1729-ben Domsics Mátyás a „Canonica visitatio”-ban írja: „Az 1721-i Visita a következőket jegyzi fel. Hidas után, Grábóc felé Széplak elhagyott helyén volt valamikor egy téglából épült templom, amelynek hajóját a törökök lerombolták. A szentély az idők és viharok viszontagságainak kitéve épségben fennáll mennyezetével együtt. Két, kőből kifaragott ablaka még ma is sértetlen. A déli részről kövekből épült torony áll, mely az idők folyamán félig leomlott. Ehhez közel, tíz lépésnyire van a halottak kápolnája, vagy régi ossarium, meglehetősen leromlott állapotban. ” (Brüsztle Josef 1876)