Ó templom hátulról. Cikó határában jelentős Árpádkori rom látható, a török időkben elpusztult Széplak, Máriaszéplak város 12. századi templomának romja. A Széplak nevű települések kora Árpádkori birtokközpontok szokásos nevei voltak, Széplak is a 10-11. században alakulhatott ki. Ezt erősíti, hogy a 14-15. századokban a környék egyik legnépesebb települése, a 14. század végén mezőváros. Kéttornyú téglatemplomát eleinte a 13. századra keltezték, ám a később előkerült kőfaragványok nagy hasonlóságot mutatnak a pécsi székesegyház 12. századi átépítésénél készült kőfaragványokkal, valószínűleg azonos mesterek készítették. Legkorábbi, 11. századi temploma fából lehetett, mint a legtöbb templom a 11. században. A földesúri birtokközpontot birtokosa a Johannita lovagrendnek adományozta, egy oklevél 1187-ben az esztergomi johannita rend birtokai között említi. A 15. században a felhévízi prépostság birtoka. A török idők végére a város elnéptelenedett, pusztává vált. Cikó is elnéptelenedett a török idők végére, a 18. században németeket telepítettek ide. A telepesek templomuk felépültéig a széplaki romtemplom szentélyét használták, később búcsújáró hely lett, ma is az. A hajó végfala fölött hasonló vakárkádos oromfal jelentős maradványa. A részben újrafalazott diadalív mögött az új fémráccsal lezárt, dongaboltozatos szentélyt kápolnává alakították. É-i falában szegmensíves szentségfülke, a falazott oltár felett fa feszület korpusszal. A kápolna előtt kőkereszt korpusszal, 1854. Régészeti feltárás: 1893. A középkori Széplak település egykori plébániatemploma. Évszázadok óta búcsújáró hely, a kápolnát benne a 20. század elején alakították ki.