Ó zsinagóga Piac-tér Bonyhád. Az első imaházat Bonyhád első rabbija, R.Jichok ha-Lévi Spitz építette, aki 1746 és 1768 közt működött Bonyhádon. Ez az épület elpusztulhatott, mert 1782-ben már arról értesülünk, hogy nincs önálló imaházuk, hanem a Perczel családtól bérelnek helyiséget istentisztelet céljára. Ábrahám Jehuda Léb Freistadt rabbi 1794-ben viszont már gyászdalban siratja el a tűzvész martalékává lett zsinagógát, ami valószínűleg az imént említett bérelt épület lehetett. 1795-ben új zsinagógát építettek. Alig telt el pár év, egy újabb épületre is szükség mutatkozott. 1801-ben a közösség Perczel Zsigmonddal szerződést kötött arról, hogy templom céljára épületet vásárolnak az uradalomtól, a régi templomhelységet pedig átengedik a talmudegyletnek. Egy 1807-es összeírás szerint az említett két zsinagóga mellett még egy magánháznál is folyt istentisztelet. A művészettörténeti kutatás szerint a ma üresen álló zsinagóga az 1795-ben emelt épülettel azonos, amit 1868 óta a neológ hitközség használt. Műemléki szempontból azért fontos, mert lényegében ma is őrzi XVIII. századi állapotát. Jelentősebb átalakítást csak egyszer, 1896-ban végeztek rajta, amikor a nyugati homlokzathoz egy karzatfeljárót építettek. A nagyon leromlott állagú épület felújítási munkálatai elvileg 2002-ben kezdődtek el, de sajnos nem sokra jutottak vele az elmúlt tíz év alatt. Az épület régi fényére méretéből és érdekes ablakaiból következtethetünk.