Ó zsinagóga. A zsinagóga az egykor zsidók lakta tömb belsejében kialakult téren (ez ma piactér) szabadon álló épület. Az első, ideiglenes imaházat Bonyhád első rabbija, R. Jichok ha-Lévi Spitz építette, aki 1746 és 1768 közt működött Bonyhádon. 1782-ben a Perczel családtól bérelnek helyiséget istentisztelet céljára. Ábrahám Jehuda Léb Freistadt rabbi 1794-ben gyászdalban siratja el a tűzvészben elpusztult zsinagógát, ami valószínűleg ez a bérelt épület lehetett. Az új zsinagóga építéséhez 1795-ben látnak hozzá. A művészettörténeti kutatás szerint a ma is álló zsinagóga az 1795-ben épült zsinagógával azonos, amit 1868 óta a neológ (kongresszusi) hitközség használt. Műemléki szempontból ez az ország egyik legjelentősebb zsinagógája. Lényegében ma is őrzi XVIII. századi állapotát. Jelentősebb átalakítást 1896-ban végeztek rajta, amikor a nyugati homlokzathoz egy karzatfeljárót építettek és a veszélyes repedések megszüntetése miatt felújították az egész templomot. Az előcsarnokban márvány emléktábla őrzi az újraavatás emlékét.