Illyés Gyula Teleki Lászlóról írott drámáját játssza az Evangélium Színház alkalmanként verbuválódó társulata a volt Lipótvárosi Casinó aranystukkós, neobarokk dísztermében. Próbált színházi gyökeret verni itt Pécsi Ildikó és Klapka György színitársulása, de a főbérlő Belügyminisztériumon kívül még Udvaros Béla kitartása hozott eredményt. A legmegkapóbb előadásaiknál: a közönség. Rendszerint telt házak, sőt pótszékes házak fogadják a társulatot. Akkor is, ha nem bemutatót tartanak, hanem repertoárjukat adják elő. Mintha egy kisváros értelmiségi közönsége öltözne ünneplőbe, úgy verődik össze az alkalmi publikum gyönyörűségért, vagy a művészet adta örömhírért.