Erika szüleivel Budapesten élt, Édesapját kommunistának, hazaárulónk titulálták 1944-ben. A család nem zsidó származású, de emberek rejtegetését vállalták saját otthonukban, (újabb utalás Nemes Nagy Ágnes Látkép gesztenyefával c művére, ld. 2012.56.1). Hamis papírokat is szereztek a bújtatottak részére, Erika édesapja a postánál dolgozott, nyomtatványokat, pecsétféléket tudott szerezni. Egyik rokonuk vegyészként dolgozott egy gyógyszergyárban, ő a kémiai segédanyagokat tudta szállítani a dokumentumok kiállításához. Másik rokonuk azonban nyilas karszalagos volt, Erika édesapja nyomására nem jelentette fel őket, a háború után Argentínába menekült. Itt ér véget a rövid visszaemlékezés. A szöveg Budapesten, 2010. november 11-én kelt.

Erika lived in Budapest with her parents, her father was delivered to communist and traitor in 1944. The family wasn’t Jewish, but they hid people at their home. They could to acquire false documents for escapists. Erika’s father had a job at postal office, he could to bring forms to home or stamps. One of their kins was a chemist and worked for a drug factory, she could to give reagent materials for making of documents. Another kin was an Arrow Cross member with armband, by the press of the father, he didn’t denunciate the family, after the waar he escaped to Argentina. The short remembrance ends here. The text is dated on 11th of November of 2010, in Budapest.