A magyar irodalom történetei különböző lehetséges folytonosságokkal számol, olyan hagyományokkal, amelyek olykor keresztezik egymást. 134 szerző írta ezt az irodalomtörténetet, akik a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartoznak. Sok az egészen fiatal munkatárs. A jelenkori magyar irodalomtudományban többféle irányzat hatása érvényesül, s közülük egyiket sem akartam kirekeszteni. A szerzők jelentős része hangsúlyozza a nemzetközi összefüggéseket, vagyis a magyart összehasonlítja más irodalmakkal. Erős hangsúlyt kap a művek értelmezésének és értékelésének történeti változékonysága. A hermeneutika, a befogadásesztétika, a szerkezeti elemzés, a dekonstrukció és az új historizmus szempontjai egyaránt érvényesülnek. Minden fejezet egy évszámot tekint kiindulópontnak, amely valamely irodalomtörténeti eseményre utal. Ez az esemény olykor egy intézmény létrehozása, más alkalommal valamely színházi bemutató vagy kiállítás, egy folyóirat vagy jelentős könyv megjelenése. Több fejezet foglalkozik az értekező prózával, a társművészetekkel és idegen művek magyar fordításaival.