Jokkó visszatér (részlet)
Emlékeztek még? A „Matrózok, hajók, kapitányok” nagy kalandja végén elsirattuk Jokkót. Egymagában kievezett a kalózok szigetére, és odaveszett, amikor a hadihajók felrobbantották a lőszerraktárt. Jokkó meghalt, de mi nem tudtuk elfeledni jóravalóságát, vidám nevetését, csillogó szemét. Valóban a tenger fia volt, gyerekfejjel is sokat tapasztalt vitorlás matróz – igaz jó barátunk. Jokkó most visszatér. Persze ne higgye senki, hogy Jokkó feltámadt. Azt se higgye, hogy talán meg se halt. Jokkó visszatér, mert emlékezünk rá, és e könyv írója felidézi azt az időt, amikor Jokkó hajósinas lett. Vagyis pár évvel fiatalabb, talán még nevetősebb, talán még kalandéhesebb. Kaland pedig most is akad bőven. Hiszen a tenger a legnagyszerűbb kalandok színhelye.
Title(s), language | |
---|---|
language | hungarian |
Subject, content, audience | |
subject | könyv |
subject | regény |
audience | general |
Creators, contributors | |
creator | Dékány András |
publisher | Móra Könyvkiadó |
Time and places | |
place of publishing | Budapest |
spatial reference | Horvátország |
location of physical object | Szendrő |
issued | 1974-01-01 |
temporal reference | 20. század |
Attributes | |
medium | paper |
extent | 1,5 MB |
extent | 390 oldal |
format | |
Legal information | |
rightsholder | Magánszemély |
access rights | rights reserved - free access |
Source and data identifiers | |
identifier | ISBN 963 11 0056 1 |