"Folyóiratokban, irodalmi hetilapunkban megjelent írásaiból állított össze kötetet Ancsel Éva. A könyv első részének publicisztikai írásaiban a mindennapi élet morális problémáival, a hétköznapok etikájával foglalkozik. Célja, hogy - mint egy tükröt tartva elénk - nevén nevezze közös dolgainkat, mindazt, amivel nem merünk vagy csak rendkívüli helyzetekben kényszerülünk szembenézni: a semmiségekkel, amelyek szinte észrevétlenül koptatnak bennünket, rosszindulatunkkal, gyöngeségeinkkel, cinikus legyintéseinkkel. Azok ellen szól Ancsel Éva, akik nem vállalják a tévedés kockázatát, az óvatosak ellen, akik sohasem vétkeznek, hiszen nincs is rá alkalmuk, mert visszariadnak minden cselekvéstől; azok ellen, akiknek életéből hiányzik az "egyetlen fényűzés", minden érdektől mente emberi kapcsolat. De Ancsel Éva személyesen hisz abban, hogy az emberi természet, a morál megváltoztatható. Ez a meggyőződés olvasható ki a kötet második részének esszéiből. Ancsel Éva vallja, hogy van olyan pozitív szenvedély, amely ki tudja ragadni az embert a hétköznapok szorításából, és az értelmes életre való törekvés meg tudja változtatni az emberek arcát. ..."