Magyarország természetföldrajzi nagytájai között kb. 11 500 km2-nyi kiterjedésével az Alföld és a Dunántúli-dombság után a harmadik helyen áll az Észak-magyarországi-középhegység. A Duna nagyszabású, epigenetikusan antecedens, a Magyar-középhegységet áttörő völgyétől az ÉK-i országhatáron átlépő Bodrog völgyéig légvonalban mintegy 200 km a táj hosszanti kiterjedése. Szélessége már korlátozottabb, általánosságban csak 30–40 km között váltakozik. Elhelyezkedése a földrajzi koordináták szerint NyDNy–ÉÉK-i irányú, miközben enyhén D-nek öblösödő ívvel zárja le É-ról az Alföldnek a Dunától a Tiszáig terjedő területét, egyszersmind az ország területét is elválasztja az É-i szomszédságtól. Nagyszerkezeti tekintetben az Északnyugati-Kárpátoknak a belső, medenceperemi, nagyobbrészt neogén végi vulkáni tevékenységgel jellemezhető övezete, amelyet egy országhatárral is kettéosztott harmadidőszak végi negyedidőszaki medencesorozat választ el Szlovákiától. A kárpáti rokon vonások azonban nem csupán a táj szerkezetében és domborzatában tűnnek fel, hanem éghajlatában és vegetációjában is. Ezek miatt nagytájaink közül az Észak-Európára emlékeztető periglaciális reliktumok is itt nyomozhatók ki a legnagyobb számmal (ZÓLYOMI B. 1973). Az Észak-magyarországi-középhegység tájalkotó elemeinek változatosságát tekintve hazánk legszínesebb összetételű nagytája.

The North Hungarian Mountains stand third among the macroregions of Hungary with an area of 11,500 square km, extending between the Great Hungarian Plain and the northern state border (with Slovakia). Their length is about 200 km and width varies between 30 and 50 kms. The mountains are the innermost belt of the Northeastern Carpathians flanking the Great Plain and built of Neogene volcanites. Structural and morphological boundaries strongly differ from each other because mountain ranges reach into the plane of the lowland while river valleys are widened among the marginal blocks. Contrary to the southern natural boundary with the Great Plain, the northern border is of artificial (political) character. Ca. 40 per cent of the area, i.e. 4,000 square km reaches the 300 m altitude a.s.l., the rest of the region is of low and medium hill type. The highest peak is Kékestető (1014 m) being the highest spot in Hungary. Major natural contacts between the North Hungarian Mountains and the neighbouring regions were established along the rivers. The valleys of the Danube, Ipoly, Zagyva, Tarna, Sajó and Hernád still accommodate the most busy thoroughfares, where the concentration of energies has created nodes of the settlement network. From landscape geographical viewpoint the macroregion can be subdivided to seven mesoregions; in each of the latter there is a core with a mountain group. They are (from west to east) the mountains of Visegrád, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek-Rudabánya and Tokaj-Zemplén. North of and between them basin hills of various geological composition and extension are to be found, members of whose (also from west to east) are the Ipoly Valley and the Nógrád Basin, hills of the Upper-Zagyva–Tarna Interfluve, Hills of Gömör–Heves, Borsod Hills, the Cserehát and Hernád Valley. These basin hills occupy only 30 per cent of the territory of the macroregion, but they concentrate a sizeable population because they include agricultural lands. Administratively only Nógrád County belongs to the North Hungarian Mountains entirely; while fragments of Pest, Heves and Borsod-Abaúj-Zemplén counties compose parts of the macroregion.