István Főherceg Szálloda

image
qualifiedcontent

Budapesten az Akadémia utca és a Vigyázó Ferenc utca sarkán álló klasszicista sarokházat 1835-ben építette ifjabb Zitterbarth Mátyás. Majd 1846-ban Pest egyik legkiválóbb kávés- és szállodás családjának tagja (a Váci utcai Nádor szálló tulajdonosa) Emmerling Károly megbízásából Kasselik Ferenc építész alakította át István főherceg szállóvá. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása (itt jelentkezett Petőfi Sándor is). Az 1848 novemberében Bem József tábornok is itt lakott. 1849-ben, a Budai Várat védő osztrák Hentzi vezérőrnagy terrorbombázásainak áldozatul esett a klasszicista Duna-sor harminckét új háza és több más pesti épület. Az István főherceg szálló is megrongálódott. Kasselik Ferenc már egy évvel később, 1850-ben helyreállította. A szálloda vendégkörét 1865-től meghatározta a felépült Magyar Tudományos Akadémia. Éttermének fénykorát az 1800-as évek utolsó évtizedeiben érte, amikor 1889-től bérlője a Bajorországból származó Gundel János (a Gundel-dinasztia alapítója) lett. Rendszeres vacsoravendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Kemény János, Klapka György, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán. (Kitüntetett hely volt a három fülkéből álló „Mikszáth-szoba”). A szálloda 1904-ben megszűnt, kávéházként még fennmaradt.1928 tavaszán a Gyáriparosok Szövetsége tulajdonába került, és Hikisch Rezső (Budapest, 1876. szeptember 3. – Budapest, 1934. július 28.) magyar építész, műegyetemi tanár, műépítész tervei szerint – „stílusjegyeit megőrizve” – két emelettel megmagasították. A szövetség új székhelyeként a Magyar Gyáripar Székházának nevezték el. A ház a II. világháborúban ismét megsérült. 1958-ban Nagy Elemér (Sopron, 1928. szeptember 28. – Budapest, 1985. szeptember 3.) Ybl-díjas magyar építész, szakíró, kritikus, egyetemi oktató tervei alapján állították helyre. Nagy Elemér a 20. századi magyar építészet fontos alakja, több mint húsz éven át a Magyar Építőművészet felelős szerkesztője, a Kós Károly Kör alapítója. 1962-től tervezőként kezdett dolgozni a KÖZTI-ben. Meghatározó középületei között említhető három szombathelyi kollégium (1966, 1975, 1976 – az elsőért 1968-ban Ybl-díjat kapott), a budapesti INTRANSZMAS-toronyház (1969), a BME Építőipari Laboratóriuma (1975 ) és Dunaparti tanszéki épülete (1983), valamint a szombathelyi fedett uszoda (1981). Emellett családi házakat is tervezett Budapesten, többek között a Hunfalvy és a Szabó Ilonka utcában. Fontos munkája a Bolgár Népköztársaság nagyköveti rezidenciája a Vérhalom téren (1980). Az egykori István Főherceg Szálloda ma irodaházként működik.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject MKVM
subject vendéglátás-történet
subject vendéglátóipar
subject hotel
subject szálloda
Time and places
spatial reference Budapest V. kerület Akadémia utca 1.
location of physical object Budapest
temporal reference 1900
Attributes
medium paper
extent 12 x 17 cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder MKVM
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source MKVM
registration number VF_6410
registration number VIP_27_a_E_H-N_Szálláshelyek