Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló. 1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok készítette. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. készítette. Hajós Alfréd emlékét tábla őrzi a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A szállodát 1976-ban egy építészetileg igénytelen, - leginkább panelépületre hasonlító - új szárnnyal bővítették. Megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz és a városképhez sem. Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színház igazgató. A második világháború vége felé dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek is itt laktak, mint a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjai. Ez második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok. Később vendégeskedett az Aranybikában Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár is. A képeslapot 1925 június 2.-án adták fel.