A 18. század legvégén a mai Zugliget nagyobb része a Sauwinkel-erste dűlő (Disznózug-első) része volt. A Sauwinkel első betűjének elhagyásával Auwinkel, azaz Ligetzug lett a neve, amelyet a 19. század folyamán Ligetszeg formában is használtak. Ezzel párhuzamosan a dűlőnév is Auwinkel-erste lett. Még később Szigliget mintájára a Ligetzug Zugliget lett, a dűlőnév pedig Zugliget-első dűlő. Zugliget a 18. században még Buda és Pest ellátásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági terület volt. Egy 1713-as adat szerint a Zugligettől délre elterülő területeken Orbán-hegy, Márton-hegy, Kútvölgy összefüggő szőlő területén negyvenezer szőlőskert volt. Zugliget felső részét erdő borította, itt őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehetett vadászni. Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. A 20. század első felében Zugliget Budapest egyik legkedveltebb és a villamosvonalnak köszönhetően talán legjobban megközelíthető kiránduló helye volt. A Csillag-völgyben vendéglők és fogadók sora várta az éhes, szomjas és pihenésre vágyó kirándulókat.