Bük (németül: Wichs) város Vas megyében, a Kőszegi járásban. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország negyedik legnépszerűbb települése. Szombathelytől 27 km-re északkeletre az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál a Répce-folyó síkságán fekszik. A város keleti oldalán található a Bük–Bő–Gór-víztározó. A reformkor egyik legnevesebb országgyűlési szónoka Felsőbüki Nagy Pál volt. Az 1825-ös országgyűlésen elmondott nagy hatású beszédének hatására jött létre Széchenyi István kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia, melynek ő is tagja lett. 1957 őszén határában kőolajat kerestek (a zalai olajmezők folytatásaként) , de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült fel. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. A település egyre inkább üdülővárossá nőtte ki magát. Lakói megélhetésében ma már jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. Bük több vendéglátóipari egység is található. A képen a Mustang