Szkíta ​kincsek nyomában

text

Jozsif Benjaminovics Brasinszkij a leningrádi Akadémia munkatársa, tudományos munkássága a Fekete-tenger északi partjának antik világához kapcsolódik, részt vesz az Olbiánál és a Boszporusznál folyó régészeti munkálatokban, s főként az antik régészet és történelem területén dolgozik, kiváló szakembere az antik feliratoknak is. Érthető tehát, hogy a görög városokkal határos területen élő nagy nép, a szkíták bensőleg érdeklik, könyve ennek a tudományos érdeklődésnek a szülötte. Sok hasznos ismerethez jut általa a magyar olvasó. Nem kell nehézkes, fárasztó szövegen átrágnia magát, hiszen folyton izgalmasabbá fokozódó olvasmányt kap a kezébe, amelynek minden sora hiteles. Brasinszkij művéből a királyi szkíták pompakedvelő alakja rajzolódik elénk. Káprázatos kincsekről olvashatunk, amelyek ma a leningrádi Ermitázs páncéltermeiben és a Szovjetunió más múzeumaiban láthatók. A szkíta királyi kincstár nem idegen összeharácsolt vagy vásárolt nemesfémből készült tárgyak halmaza volt. Elárulta a megrendelők magasrendű ízlését, valamint a görög és szkíta ötvösök kifinomult mesterségbeli hagyományáról, művészi tudásáról tanúskodott. A kincsek tehát személyes jellegűek, nemcsak mert halott gazdáik sírjából kerültek elő, hanem főként azért, mert minden egyes darabot gonddal és aggodalommal együtt terveztettek ötvösökkel. A nagy füves pusztaságok (a sztyeppek) birodalmában a régészek egyre több kapcsolatot találnak a Földközi-tenger ismert műveltségeivel, főként a göröggel és a kétfolyamközivel. Nem is arra gondolunk, hogy görög áruk és művészeti alkotások találtak utat gabonáért, viaszért, rabszolgákért a szkíta földre, inkább a mitológiai, vallástörténeti ábrázolásokra amelyek nem pusztán a szem gyönyörködtetését szolgálták, hanem tartalmuk belesugárzott a szkíták vallásába. Ez az örökség még ezer éveken keresztül, egészen az onogur-magyarokig élt, és nem puszta átörökölt díszítésként, hiszen tartalma élteti, jelentése menti át a formát századokon keresztül. A szkíta művészet és műveltség áthatotta Eurázsia népeit. Nekünk magyaroknak még külön is számon kell tartanunk őket, mert egyes krónikáink szkíta földről származtatnak minket, a szkíták utódainak tartanak. A szerző bemutatja a szkíta régiségek felfedezőit, ásatóit. Olyan közvetlenséggel rajzolja meg személyiségüket, hogy részesei leszünk felfedezéseiknek, munkájuknak s a szellemi izgalomnak, melyben részük volt. 2db

Title(s), language
is part of Bors-Honty művészeti könyvtár
language hungarian
Subject, content, audience
subject Szkíta ​kincsek nyomában
subject J. B. Brasinszkij
subject könyv
Table of contents
1. Bevezetés
2. Taurisz felfedezése
3. Eltűnt nép
4. A Sós tavak felügyelője
5. És a Kercs-Jenikalei polgármester
6. Kul-oba
7. Csertomlik
8. Szoloha
9. "Szaitapharnész tiarája"
10. Új távlatok: Melitopol
11. Az " Öt testvér" [Pjaty bratyjev]
12. Hajmanova Mogila
13. Tolsztaja Mogila
14. A kutatás folytatódik
15. Jegyzetek
16. További olvasmányok
17. Képjegyzék
18. Név- és tárgymutató
open table of contents
Creators, contributors
creator J. B. Brasinszkij
publisher Helikon Kiadó
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Budapest
location of physical object Kaposvár
created 1985-01-01
temporal reference 1985
Attributes
medium paper
extent 120 p
format jpeg
Legal information
rightsholder Együd Árpád Kulturális Központ
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source http://egyud.kaposvar.hu/
registration number BHMK.0619