Színes fekvő képeslap. A képeslapon 6 kép látható 3x2-es elrendezésben. A képeket fehér csík választja el egymástól. Bal felső kép: Általános iskola: A régi községi iskola a templommal szembeni épület volt. Ezt az épületet a közösség 1778-ban szerezte meg és több átalakítás után mintegy másfél évszázadon át szolgálta az oktatás ügyét. 1930-ban épült a jelenlegi 5 tantermes, emeletes, modern iskola. A régi iskolaépület az új megépülésével felszabadult és a Levente Otthon, valamint a Gazdakör használatára lett átengedve. Bal alsó kép: I. világháborús emlékmű: Az első világháborúban elesett jásztelki hős katonák emlékére állította a település az obeliszket a községháza előtti parkban. Czettler Jenő képviselőházi alelnök 1932. október 30-án avatta fel az emlékművet, melyet Gecse Árpád készített. Az obeliszk elején márványtáblára vésve olvasható az elesett katonák névsora. A tábla felett babérkoszorúban "Hős fiaink emlékére" felirat áll. Az obeliszk tetején az antik római hadsereg jelvénymadara, a karmában villámokat tartó sas áll.; Középső felső kép: Római katolikus templom: Az első bizonyíthatóan létező templom valószínű, hogy a 15. században épült, melyhez a Fügedhalmán elpusztult egyház maradványait is felhasználták. A mai templom kezdeményei az 1600-as években épültek, de nem a mai nagyságában. Feltételezhető, hogy először egy kis kápolna állott és azt bővítették az évszázadok alatt, míg kialakult a mai templom. A hívek gyarapodása miatt szükségessé vált, hogy a templomot 1733 körül kibővítsék. Valószínűleg ez a szentély volt az, az ősi kis kápolna, amit templommá bővítettek, végül 1742-ben vált önálló parókiává. Ezzel a helyi egyház saját kegyúri jogokat és kötelességeket kapott. 1759-ben felépítették a mai tornyot, majd 1765-ben lerombolták az egész templomot az új torony kivételével és felépítették a mai épületet. A torony rézsisakját 1824-ben Homályossi Ferenc építette. Az 1868-as földrengés annyira megrongálta a templomot, hogy fel kellett újítani. A helyreállítás során kibővítés is történt. 1870-ben áldották meg Szent Márton püspök tiszteletére. A templom barok stílusban épült, hossza 36, szélessége 16 méter, befogadóképessége 800 fő. A főoltár képe Szent Márton püspököt ábrázolja, amint alamizsnát nyújt a szegényeknek. A főoltár képét Peski Antal festette 1892-ben, a főoltárt Visits Mihály készítette 1865-ben. A bal oldali mellékoltár a szent keresztet ábrázolja, a jobb oldali mellékoltár pedig a szeplőtlenül fogantatott Szűzanyát szüleivel Szent Annával és Szent Joachimmal. A rendszerváltás körüli időben az egyik plébános áthelyezte a szószéket, valamint a templommal egyidős gyóntatószéket is kitették a szentélybe. Ez az átalakítás nemcsak az esztétikát rontja, de a templom műemlék jellegének megszűnését is jelentette. Középső alsó kép: Utcarészlet, látkép. Jobb felső kép: Népi műemlék jellegű lakóház az Úttörő u. 15. sz. alatt: A 19. század közepén épült a népi építészet gyakorlata szerint. Oldalhatáron álló, az utcavonalra merőlegesen épült lakóház, deszka oromzattal, két ablaktáblával, előtte a járdáig nyúló kiskerttel. A nádtetőt fent a tetőgerincnél négy sor cserép védi. Jobb alsó kép: II. világháborús emlékmű: Az E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész által alkotott mészkő emlékműhöz három lépcsőfok vezet fel. Az áldozatok névsora feletti bronz domborművön arcukat kezükbe temetve síró angyalok tartják a koronás Kossuth-címert. Az emlékművet 1990. november 4-én Kis Zoltán országgyűlési képviselő avatta fel.

Postcards, Primary school, Educational institutions, Church, House, Monuments, View, Air photo, Street view, Park