Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon a Kossuth téren álló Petőfi szobor, valamint a gimnázium és gyógyszertár épülete látható. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Petőfi szobor: A szobor György Dezső szobrászművész alkotása, 1948. március 15-én avatták fel. Különlegessége, hogy talapzatát abból a márványobeliszkből faragták, melyet 1805-ben József nádor emlékére emeltek, és amelyet, mint Habsburg jelképet 1849. áprilisában a karcagiak ledöntöttek.; Állami Gimnázium (ma Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium): A gimnázium eklektikus épületét Walsh Viktor budapesti műépítész tervezte. 1894-ben adták át a gimnázium főbejáratától a sarki épületszárnyig tartó részt. 1906-ban megkezdett iskolabővítéskor épült a jelenlegi bejárat és az attól balra lévő épületrész, ekkor kapta meg az épület a végleges mai formáját. 1676-ban kért rektort a karcagi református gyülekezet a debreceni kollégiumtól. Kezdetben az oktatás a latin ismeretanyagra épült. A 19. század közepén Karcagon is a nemzeti nevelés vált hangsúlyossá. A század vége felé megkezdődött az oktatás az algimnáziumi osztályokban. A Nagykunság meghatározó oktatási intézményévé a 20. század elején vált, amikor is nyolcosztályos gimnázium lett, és az érettségiztetés jogát is elnyerte. 1948-ban államosították, majd 1950-ben vette fel Gábor Áron nevét. 1968-ban indult meg az egészségügyi oktatás. A képzési szerkezet 1998-ban változott, amikor világbanki modell alapján működő humán szakközépiskolai oktatás indult meg. A 2009. esztendő elhozta a Református Egyház számára a gimnázium újraindításának lehetőségét.; Gyógyszertár: A gimnázium rövidebb oldalával szemben lévő, egyemeletes saroképület eredetileg valószínűleg lakóháznak épült 1910 körül. Nyeregtetővel fedett, héjazata pala. Az épület a sarkokon ill. a széleken rizalitos, oromzatos kialakítású. A hosszabbik szár közepén háromtengelyes, oromzatos rizalit van, felette és a mögötte lévő tetőn huszártoronyszerű felépítménnyel. A homlokzatot igen változatos, nagyon gazdag, nyers tégladekoráció díszíti. A földszintjén ma gyógyszertár és különböző üzletek találhatók.; 4 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 7-631

Postcards, Square, Statue, Monuments, School, Grammar school, Educational institutions, Public institutions, Pharmacy