Kalazancius a konstitúciókat írja. Rézmetszet. Ismeretlen mester alkotása. Felirat a kép alatti kartusban: „Ven. Servus Dei P. Ioseph a Matre Dei olim Ioseph Calasanctius Nobilis Aragone[nsi]s Clericor. Regul. Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum. Fundator.”. A metszeten ovális keretben látható Kalazanci József írópult mögött elhelyezkedő mellképe. Bal kezét alázatosan mellkasára teszi, jobb kezében, hüvelyk- és mutatóujja között tollat tart, előtte nyitott könyv „Constitutiones” felirattal. A piarista rend alapítója jobbra, enyhén fölfelé tekint, ahol a piarista címer jelenik meg sugárkoszorúban, Kalazancius innen várja a támogatást a rendi szabályzat megalkotásához. A piarista rend konstitúcióinak megírására először a rendalapító jobbkezét, a tapasztalt szerzetest, az első novíciusmestert, Pietro Casanit kérték fel, aki 1618 és 1620 között írta Narniban a „Kisded nyáj eszméje” (Pusilli gregis idea) című szabályzatát, amely azonban túlságosan idealista elképzeléseket tartalmazott. Így magára a rendalapítóra hárult a feladat, hogy megírja a Konstitúciókat. Ezért 1620 októberében visszavonult a narni piarista rendházba, ahol 1621. február 17-re elkészült a munkával, amelyet XV. Gergely pápa 1622. január 31-én hagyott jóvá a „Sacri Apostolatus ministerio” kezdetű pápai brévével. Metszet a Konstitúciók 1718-as bécsi kiadásához (PASSANTE 1718) készült, Vincentius a S. Maria 1691-es római metszeteinek (MÉSZÁROS–KOLTAI 2010, A 3-4) Közép-Európában készült másolata. Vincentius a S. Maria Konstitúciókat író Kalazanciusának két változata is ismert: az egyik a rendi szabályzatok összefoglalásában (Synopsis 1698), a másik pedig a kanonizációs eljárás 1713-as összefoglaló művében (Beatificatio 1713) jelent meg. A Konstitúciókat író Kalazancius mint a vera effigies képeknek egy sajátos változata a későbbiek során is igen kedvelt képtípus maradt a szent ikonográfiájában.

Copperplate engraving depicting Saint Joseph Calasanz, who is writing the constitutions of the Piarist Order. The document was accepted by Pope Gregory XV in 1622.