TOLNAI VILÁGLAP színes reklám számolócédulája, egy fiú/rikkancs ábrázolásával, amint újságot árul, kezében egy magyar zászlóval és az újsággal, hozzáillő reklámszöveggel, szélén fekvő tájolással utasítások olvashatók a kalap és disztoll kivágására, és a rajzolt alak díszítésére. "bácsi kérem vegye meg a Tolnai Világlapját", hátoldalon "Csak egyszer vegye meg AZ UJSÁG legújabb számát soha nem vesz más újságot." feliratokkal. A viszonylag olcsón értékesített képes hetilap, a Tolnai Világlapja (1901-44) igen nagy üzleti sikert hozott alapító tulajdonosának, kiadó-főszerkesztőjének, Tolnai Simonnak (eredeti neve: Friedmann Samu), aki 1912-ben létrehozta a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot, majd 1913-ban az ország legmodernebb, nagyszabású újságpalotáját építette fel a Dohány utcában (a mai Egyetemi Nyomda épülettömbjét). Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta, 1944 végén Mauthausenben lelete halálát. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/TolnaiVilaglapja/ Az Ujság folyóirat Gajári Ödön felelős szerkesztő irányítása alatt, Tisza István gróf konzervatív liberális irányának politikai napilapja 1903-ban indult. Vezető publicistái Kozma Andor, Ágai Béla, Kenedi Géza és Kóbor Tamás voltak. Indulásának évében 15.000 példányban jelent meg, 1913-ban pedig már 65.000-re növelte példányszámát. Híres munkatársai voltak az 1903-1909 közötti években Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond is. Politikai okok miatt az "Az Újság" folyóiratot 1925-ben betiltották, de "Újság" néven még ugyanabban az évben utódként 1925. július 12-én jelent meg az első szám ezen a néven. A lap 1944 márciusában jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Ujsag/