Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete. Az épület 1765–1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. A püspöki – 1993 óta már érseki – palota a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve. Az épület, jellemzően a barok stílusra, U alakot formáz. A palotába beépítették az itt lévő régi épületek maradványait, és ekkor tűntek el a régi királyi vagy régi püspöki palota megmaradt romjai. Könyvtára körülbelül 60 000 kötetet számol.

Az épült helyén állt hajdan egy gótikus palota, majd később itt volt a régi püspöki rezidencia is, ez azonban szintén elpusztult a török harcok idején. 1704-ben az egész vár leégett, így új palotát kellett építeni. Amikor 1723-ban gróf Esterházy Imre Veszprém püspöke lett, nekilátott a Vár újjáépítésének, rendezésének, de a rezidenciára nem volt ideje, mert 1725-ben kinevezték esztergomi prímásnak. Később utóda, Acsády Ádám a pápai bullában feladatul kapta a püspöki épület újjáépítését. Ezt meg is tette, de se ő maga, sőt utóda, Padányi Biró Márton sohasem lakott benne. Padányi egyébként is elégedetlen volt az épülettel, szűkösnek és püspökhöz méltatlannak találta, ezért a szemináriumot helyezte el benne. Az őt követő, Koller Ignác püspök kezdte el építtetni a ma is álló, pompás palotát.

A vár belseje felé eső homlokzaton látható az építtető Koller Ignác püspök címere. Az épület előcsarnoka a lépcsőházzal, valamint a díszebédlő gyönyörűen tele van festve. Az épület falképeit Johann Cymbal készítette. A palota legszebb része a kápolna, melynek mennyezetét szintén Cymbal freskója díszíti, és itt áll Padányi Bíró Márton püspök szépen művészien faragott térdeplője.