Körmöcbánya az 1930-as és az 1940-es években.

Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye.

A város 1328-ban szerezte meg a szabad királyi és bányaváros kiváltságait Károly Róbert uralkodása idején. Ezek közül a legfontosabb kiváltság az pénzverés joga volt. A Kremnicai pénzverdét cseh pénzverők alapították, akiket a király Kutná Horából hívott meg. A pénzverdében 1329-ben készültek el az első magyar garasok. A garasok mellett nagy érdeklődés övezte a híres körmöcbányai aranypénzeket is. Ezek az érmék különleges szépségük és minőségük miatt Európa legkedveltebb fizetőeszközei közé tartoztak a maguk idejében. A 16. században a pénzverés mellett nagy fejlődésnek indult az érmekészítés is.

A híres körmöci aranyforintokat verő pénzverde messze földön híressé tette, királyi jogú településként meghatározó szereplője volt a középkori Felvidéknek. A lejtős, füves főtér felé emelkedő várnegyed meghatározó épülete a Szent Katalin-templom az ősi bányaváros gyöngyszeme.

A vártemplom története
Körmöcbánya a Beszterce patak mellékágainak összefolyásánál, a körmöci hegyek koszorújától övezve fekszik az egykori Bars vármegyében. Minden bizonnyal már korábban is folyt itt bányászat a gazdag lelőhelyeknek köszönhetően, első írásos emlékeink az idetelepülő szász, thüringiai és elzászi városalapítók kapcsán tanúskodnak konkrét kitermelésről.

Az egykori román templomra késő gótikus stílusban ráépülő (1465-1485) Szent Katalin-vártemplom Körmöcbánya szimbóluma, a városka szinte minden pontjáról jól látható a magas dombon épült várnegyed közepén. Az 1560-as tűzvész a várat és a várost sem kíméli, a folyamatos újjáépítések sora következik, barokk és reneszánsz átalakítások a XVIII. századig. Mai formáját a XIX. század végi neogótikus átalakításoknak köszönheti, a berendezés nagy része is ebből az időből származik

A kéthajós vártemplom a település legmagasabb pontján áll tekintélyt parancsolóan. A vár védelmét szolgáló, részben fennmaradt kettős falon át közelíthetjük meg a templomot. Reneszánsz stílusú tornya védő- és tűzmegfigyelő torony volt, az erődrendszerhez tartozott. A hajókat sokszögű pillérek választják el egymástól, fedésük sűrű bordaosztású hálóboltozat.

Vártemplom
A kéthajós vártemplom a település legmagasabb pontján áll tekintélyt parancsolóan. A vár védelmét szolgáló, részben fennmaradt kettős falon át közelíthetjük meg a templomot. Reneszánsz stílusú tornya védő- és tűzmegfigyelő torony volt, az erődrendszerhez tartozott. A hajókat sokszögű pillérek választják el egymástól, fedésük sűrű bordaosztású hálóboltozat.

A templom legértékesebb látnivalója, a szentélytől balra látható neogótikus oltáron lévő, gótikus Mária-szobor. Itt látható egy szép keresztelőmedence is.Említésre méltó a karzat alatt álló három gótikus faszobor, melyek Mária, Szent Ilona és Szent Erzsébet alakjait jelenítik meg. Gyönyörű a szintén a karzat alatt elhelyezett barokk Mária-kőszobor, a híres barokk szobrászművész Stanetti alkotása. A templom a városba látogató Mária-hívek kedvelt zarándokhelye.