A budapesti Pannónia Szálló anyaga, Glück Frigyes hagyatéka. Pannónia Szálló homlokzati képe, országok zászlóival. Adatok a leltárkönyv alapján. A Rákóczi útra nyíló főbejárattól balra látható az étterem, illetve balra a kávéház, az előtte kialakított kiülős terasszal. A telken már a 18. században vendégfogadó állt, az 1865-ben leégett a földszintes Griff (helyenként Arany Griff). A helyére épített emeletes lakóépület 1884-ben került a Glück család birtokába. Az ő megbízásukból építette át 1891-ben, Schubert építőmester szállodának. majd a szállót 1927-ben korszerűsítették. A vendégszobák számát 115-re növelték, az udvart nyitható üvegtetővel befedve télikertté alakíttatták, s étteremnek használták. A Pannónia volt az első budapesti szálló, amelybe villanyvilágítást, a földszinti éttermi és kávéházi helyiségekbe pedig központi fűtést vezettek be. A Hungária Szálló után itt alkalmaztak először „villanyos felhúzó”-nak nevezett liftet. A szállodára akkor került fel a máig látható emléktábla, a fejdelem domborművével, amikor Rákóczi hamvait 1906-ban hazahozták. A Pannónia az I. világháború előtt és alatt élte virágkorát, amikor is Glück Frigyes, a leghíresebb szállodások egyike vezette. Az 1949-es államosítása után előbb kollégiumként, majd az ELTE oktatási épületeként üzemelt tovább. Télikertjét elbontották, az átalakítások következtében állaga leromlott. Napjainkban, a 2000-es évek közepén elvégzett felújításnak hála, jó állapotban szolgálja a hazai felsőoktatást. Rákóczi úti földszinti frontján időről-időre különböző vendéglátóhelyek nyílnak, 2014-ben például a Xo Bistro működött itt (2014. március 17-én zárt be véglegesen). Jelenleg, a menzaként is használható Aula étterem található a helyén (2020). Forrás: Ballai K., Magyar Vendéglátóipar története, 1943.; Pesti Hírlap, 1925. március 28. (47. évfolyam, 71. szám); Kádár Márta: A PANNÓNIA SZÁLLÓTÓL AZ ERZSÉBET-KILÁTÓIG - Élet és Tudomány, 2008. február 08. (63. évfolyam, 6. szám)