Keszthely az 1930-as, 1940-es években

A magyarországi gótikus művészet egyik kiemelkedő alkotása, Keszthely legrégebbi épülete a ferences szerzetesek által emelt Magyarok Nagyasszonya templom.

A templom külseje A templomhajótól meglehetősen elütő stílusú hatvan méteres neogótikus torony 1878-ban épült a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át az eredeti rózsaablakot. Az oldalfalakat látványos, gótikus támpillérek tagolják, köztük magas, kőrácsos ablakokat látunk. Az ablakokat Róth Miksa, a híres szecessziós üvegművész készítette.

A templom belső tere Érdekes, hogy a templom eredeti kőkeretes főkapuja, a torony megépítése után belülre került, a hajót és a szentélyt gyönyörű keresztboltozat fedi. A templom belsejét egységes neogótikus bútorzat jellemzi. A színes üvegablakok a csúcsíves formák, az egész templomnak sajátos, misztikus hangulatot adnak, köszönhetően főleg az 1896-os restaurálásnak, amikor is az akkori historizáló divatot követve, a templomból mindent eltávolítottak, ami nem volt gótikus. Így meglehetős unikum a maga nemében a ferences templom, hisz nincsen benne a Magyarországon megszokott barokk bútorzat.

A templom freskói A templom legértékesebb része a szentély oldalfalain lévő, Magyarország legnagyobb összefüggő felületű gótikus freskói. 1386 körül egy egész festőműhely dolgozott a hatalmas freskósorozaton, amelyen már érezhető az olasz trecento, kora reneszánsz stílusa is. A freskókat 1974-ben egy kisebb felújításkor véletlenül találták meg. Az egész szentélyt beborító, néhol töredékes freskósorozat többek közt Jézus életéből vett jeleneteket, Máriát, a prófétákat, a szentlélek eljövetelét ábrázolja. A faliképek egyik különlegessége, hogy a megszokott glóriás szentek mellett világi portrék is láthatóak. A mintegy 30-40 férfifejet az ablakok káváiban találjuk.