Batsányi János (1763-1845) magyar költő, Tapolcán született. Korán kivált értelmével kortársai közül. Huszonkét évesen már egyetemi diplomával rendelkezett és négy nyelven írt verseket. Radikális megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal. Elbocsájtások, börtönévek, végül száműzetés várt rá. Tapolcán 1957-től működtetik a Batsányi Emlékbizottságot, és minden év májusában megrendezik a Batsányi-napokat (amelynek már a múlt századtól értékes hagyományai vannak), helyet adnak több társadalmi szervezetnek. Ezek a dokumentumok 1960-ból és 1963-ból a Batsányi napok programját mutatják be plakátokon és meghívón, valamint egy Napló újság részlet látható, melyben egy teljes oldalt szentelnek a Batsányi méltatására írt cikkeknek és verseknek. Ez utóbbi 1965. május 9-én jelent meg a Napló újság Fórum mellékletében. A cikkeket Marton László és Zákonyi Ferenc írták, a verseket Falu Tamás (Balassa Lajos), Áprily Lajos és Cserhát József. 1961 első napjától Napló címfejjel jelent meg az időközben 10, majd immár 12 oldalas megyei napilap. Különféle mellékletekkel bővült (FÓRUM a Napló irodalmi rovata, Napról napra, Otthon). Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.