Hertelendy Zsigmond állami elemi népiskolai tanító megkezdte munkáját a sümegi Állami Darnay Múzeumban. Levélben kereste fel a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét, melyben kérelmezte múzeumi beosztásának véglegesítését. Erre a kérelemre válaszolt ebben a gépelt levélben Bibó István miniszteri biztos a főfelügyelőség részéről. Bibó István (1877–1935) etnológus, filozófus, könyvtáros, miniszteri tanácsos volt. Bibó István (1911–1979) politikai gondolkodó, államminiszter apja. Szülei dr. Bibó István és Talányi Anna. A budapesti tudományegyetemen doktorált 1909-ben, majd 1910-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1920-ban szervezte meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyeletét, 1922-től 1924-ig pedig országos felügyelője volt az iskolán kívüli népművelésnek. 1924-től haláláig töltötte be a szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatói posztját. 1921 és 1924 között Budapesten szerkesztette a Néprajzi Társaság Társadalomtudomány című folyóiratát, majd 1929–től 1933-ig Szegeden a Népünk és Nyelvünk című folyóiratot. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége 1897-ben kapta meg a működési engedélyét. Céljuk a tudományos és művészeti gyűjtemények gyarapítása országszerte. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. A múzeum vidéki viszonylatban a leggazdagabbak közé tartozott. 1937-ben a múzeum kiállítási tárgyait – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.