Entz Géza: A Mátyás-templom és a Halászbástya - Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár, CC BY-NC-ND

Feltehetőleg senkit nem lep meg a tény, hogy Budapest legközkedveltebb, sok gótikus stílusjegyet viselő épületeink legtöbbje, például az Országház, nem a gótika korában épült, sőt a neogótika korától is igencsak lemaradva. Igaz, a Mátyás templom felújításánál Schulek Frigyes számára az eredeti állapot visszaállítása fontos szempont volt, de a Halászbástya építésekor a klasszikus stílus választása már szembe ment a kor modernizációs trendjeivel.

Ugyanúgy ahogy a Steindl Imre által tervezett Országház vagy a városligeti Vajdahunyad vár és a hozzá kapcsolódó épületcsoport egy része is, melynek tervezésénél Alpár Ignác úgy látta, hogy a modern építészeti trendek követése helyett jobb volna megidézni a régi korok hangulatát, a főként gótikus stílusú nevezetes épületek lemásolásával.

A városligeti tündérváros és a Vajdahunyad vár

A városligeti Vajdahunyad-várat és a hozzá kapcsolódó épületcsoportot, amelyet a millenniumi kiállítás közeledte miatti szűk határidő végett ideiglenes jelleggel, favázzal építettek, a kiállítást követően le kellett bontani:

„A városligeti tündérváros egyik legszebb emléke: a millennáris kiállítás történelmi csoportja pusztul. Az idő vasfoga megőrölte a favázas épületeket s a büszke Vajda-Hunyad vára, a mely rátorkollik az Andrássy- útra, roskadozik. Czölöpjeit megtámadta a víz, falazata omladozik s az enyészet szomorú képét mutatja az egész alkotás. (…) A drága műemlék, a melyben rövid néhány esztendeig annyian gyönyörködtek, megérett a lebontásra. Veszedelmessé vált a közbiztosságra” - Magyar Székesfőváros, 1899

Mivel az épületcsoportot a művészvilág és a lakosság egyaránt megkedvelte, a főváros a tartós anyagokból történő újjáépítése mellett döntött. Ugyan a tartós anyagból történő építkezés ötlete már a kezdeteknél felmerült, Alpár Ignác feljegyzései szerint azt valójában nem a szűk határidők, hanem spórolási szempontok miatt vetették el. A több építészeti stílust ötvöző épületcsoport újjáépítése 1907-ben készült el. Egyik fő eleme a Jáki-kápolna utánzata, a gótikus hangulatról többek között a vajdahunyadi vár alapján készült épület gondoskodik az Apostolok tornyával, amelyhez a segesvári vár szolgált mintául.

Az épületegyüttes barokk és reneszánsz stílusban épült része, a mai Mezőgazdasági Múzeum palotája, eredetileg nem kapcsolódott a gótikus részhez. Mivel stílusvilágában a városligeti Vajdahunyad vár nagymértékben hasonlít a – Stoker regényében megformált – székely származású Dracula gróf vélt erdélyi kastélyára, ezért 2013-ban a Dracula című filmsorozat rendezői úgy döntöttek, hogy az épületcsoportot választják a sorozat forgatási helyszínéül.

Egy igazi túlélő: a neogótikus Mátyás templom

A Mátyás-templom, amely a mai állapotát a XIX. század végén érte el, Schulek Frigyes remekműve, nem csak a turisták nagy kedvence, de a hazai lakosság és az építészközösség körében is oly mértékben népszerű, hogy a legkedveltebb budapesti épületek közé sorolható. A török uralom idején a többi budai templommal ellentétben azért nem rombolták le, mert mecsetté alakították, így Buda fő-mecsetjeként működött. A XX. század közepén Budapest ostromát illetve a várban zajló legkeményebb csatákat nem úszta meg sértetlenül, ráadásul az altemplomot a németek katonai konyhának, míg a templomot az oroszok istállónak használták.

Később a kommunista vezetés ideológiai okokból a lebontását is fontolgatta. Ugyan ez szerencsére – máig ismeretlen okból – mégsem következett be, a templom bizonyos részei sokáig el voltak zárva a nagyközönség elől. Az üzemeltetők elmondása szerint kalandvágyó fiatalok – a lebukás kockázatával nem törődve – több esetben felszöktek a toronyba. Ma már szerencsére efféle kockázat vállalására nincs szükség, ugyanis a torony, amely Budapest legkiválóbb panorámapontja, felújítása óta látogatható, de a lélegzetelállító látvány megtekintéséhez a torony teraszáig vezető 197 lépcsőfok megmászására, így komoly fizikai állóképességre van szükség.

Csupa torony és csigalépcső: a Halászbástya

A Halászbástya, amely – az anekdoták szerint – nevét az alatta elterülő egykori Halászvárosról kapta, neogótikus és neoromán stílusjegyekkel is rendelkezik, Schulek Frigyes terve alapján készült:

„Schulek tanár éppen ezen a héten nyújtotta be Eötvös Loránd báró miniszterhez nagyszabású tervét, (…) E terv szerint a Mátyás-tomplomnak a pesti oldalra néző részén, az északi és déli halászbástya hosszában egy keresztfolyósó épülne, födött árkádokkal. (…) a tizenkettedik század divatja szerint. - Buda és vidéke 1894

Habár építését a fővárosi közmunkák tanácsának szervezésében csak 1899-ben kezdték el, jövőbeni népszerűségét voltak, akik már elkészülte előtt előre látták:

„A munkák ily haladása mellett bízvást remélhetjük, hogy a monumentális mü nem sokára teljesen elkészül és keresett kedvenc helye lesz mindazoknak, kik a vár e pontjáról nyíló festői kép gyönyörűségeit élvezni óhajtják.”- Magyar Székesfőváros, 1901

A Mátyás-templom stílusához igazodó Halászbástya építése 1905-ben fejeződött be. Tornyait a román kori kolostorok félig nyitott folyósóira (kerengő) emlékeztető fedett árkádsor köti össze. A Schulek-lépcső tetején kétoldalt három-három magyar kővitéz áll őrt. 1987-óta az UNESCO világörökség része.

Erdélyi Károly

Forrás

• Bartos Erika: Budapest titkai. Budapest, (2016). ISBN 9789631256239
• Vajda-Hunyad vára. (1899). Magyar Székesfőváros,  2. (17.) 8. o.
• A Halászbástya rendezése. (1901). Magyar Székesfőváros,  4. (31.) 4. o.
• A Mátyás-templom környékének rendezése. (1894). Buda és vidéke, 3. (40.) 3. o. 
• A Drakula-sorozat budapesti helyszínei. origo.hu, 2013. november 29.
• Valójában székely volt Drakula gróf. szekelyfold.ma, 2017. november 9.
• BlikkTV: A Mátyás-templom tornyának titkai. youtube.com, 2015. december 27.
• Dobó Géza: A Mátyás-templom restaurálása – helyrehozták, amit összegányoltak. index.hu, 2015. május 4.
•  A vezetőképet és a galériában bemutatott színes fotók jelentős részét Katkó Tamás fotóművész készítette.