A bolgár közösség hazánkban
A bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségeinek egyike. Az itt élő bolgárokat rendszerint a bolgárkertészekkel azonosítjuk, bár kereskedőik is szép számmal képviseltették magukat. A múlt század közepéig szinte elképzelhetetlen volt nagyvárosi piac bolgárkertészek jelenléte nélkül. Valójában forradalmasították a kertkultúránkat azzal, hogy lerakták a korszerű zöldségtermesztés alapjait. Ezen a héten a nálunk élő bolgár közösség előtt tisztelgünk.
A zöldségtermesztés fejedelmei
Az első bolgár telepesek a 15. században a törökök elől menekülve érkeztek hazánkban. A kiegyezés után, munkavállalás céljából érkező kertészeket elsősorban a gazdasági fellendülés vonzotta hozzánk. Elsősorban a főváros, Szeged és Miskolc térségében telepedtek le. A Magyarországon megjelenő bolgárok eleinte minden ősszel hazamentek, csak később hozták magukkal családtagjaikat is, a házasulandó férfiak pedig még sokáig hazájukból választottak párt. Tulajdonképpen kétlaki életet éltek, a főleg a Veliko Tarnovo környéki falvakból verbuválódó bolgárkertészek, vándormunkások így nem is asszimilálódhattak, hiszen szoros kapcsolatot ápoltak az anyaországgal. Egy 1912-ben keltezett cikk tudósítása szerint a kertészek az idény végével visszautaztak Bulgáriában, mivel a fiatal férfiak jelentős részét hadba szólították. Az évszám sem véletlen, ekkor kezdődött az első Balkán-háború.
De minek köszönhették, hogy tevékenységükkel majd száz éven át meghatározó szerepet játszottak a hazai zöldségtermesztésben? Vitathatatlan, hogy ennek alapja a nálunk ismeretlen öntözési technika volt. Kertészeti módszerük lényege, hogy a magas, trágyafűtésű melegágyban hajtatott palántákat öntözőárokkal sűrűn barázdált szántóföldbe ültették el, az öntözővizet pedig a bolgárkerék, a doláp segítségével juttatták el oda. Nem csoda, hogy a kertészek kiváló minőségű terményeivel a hagyományos zöldségtermelő tájainkon öntözés nélkül termesztő magyar parasztok nem tudtak versenyre kelni.
Munkaközösségekben (druzsesztvo) dolgoztak, év közben együtt étkeztek, laktak és dolgoztak. Egész nap kint voltak a földeken, sőt egész éjjel a melegágyakat gondozták. Majd az idény végén meghatározott kulcs alapján szétosztották a hasznot. A zöldségtermelő monopóliumuk a balkáni háborúk és az I. világháború után tűnt el, addigra hazánk fiai idénymunkásként ellesték és tovább is fejlesztették módszerüket. Így alakultak ki pl. Szentesen, Békésen, Gyulán és Hódmezővásárhelyen a híres primőrtermesztő körzetek.
Bolgár közösségek Halásztelektől Ferencvárosig
A magyarországi bolgárok ma is szétszórtan élnek az országban, a Csepel-szigeti Halásztelektől, Szigetszentmiklóson át Pécsig, legnagyobb számban azonban a főváros közelében. A Magyarországi Bolgárok Egyesületét (MBE) a Magyarországon élő bolgárkertészek alapították még 1914-ben. Ferencvároshoz köthető érdekes helytörténeti adalék, hogy Dimitar Dimitrov, az egyesület házigazdája átengedte a Lónyay utcai lakását az egyesületi klub céljaira. 1916 újabb nevezetes esztendő lett a bolgár kisebbség számára – még mindig a Lónyay utcában – megalakult a bolgár egyházközösség, és felszentelték az első ortodox kápolnájukat is. Miután az egyre gyarapodó közösség számára egyre szűkösebbnek bizonyult a kápolna, az egyesület egy templom építését kezdte szorgalmazni. A tervet a főváros is támogatta, az előzékenység minden bizonnyal összefügg a bolgár kormány gesztusával, hiszen 1925-ben Szófiában telket biztosítottak az új magyar nagykövetség építéséhez.
1930-ban a székesfőváros telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. A templom tervezője a századelő neves építésze, Árkay Aladár volt. Árkay háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, mintául a Szófiában 1912-ben elkészült Alexander Nyevszkij székesegyház szolgált, a Szent Cirill és Szent Metód pravoszláv templom elsősorban főhomlokzatában és toronykialakításában, nem méreteiben rokon a bulgáriai bazilikával.
A templom névadója Cirill és Metód görög származású hittérítők, görögről szláv nyelvre lefordított liturgikus szövegek lejegyzése során megalkották a glagolita ábécét. A testvérek legfőbb célja, a különálló morva egyház megteremtése nem valósulhatott meg. Ennek ellenére tevékenységük meghatározó a szláv kultúrára nézve, különösen az írásbeliségre, hiszen bibliafordításuknak hála, a 9. században már a szláv ajkú hívek is forgathatták a Bibliát.
Az építkezésre visszatérve, 1931. május 24-én megtörtént az alapkőletétel, majd az év végén az építés is befejeződött. A költségeket teljes egészében a magyarországi bolgárok fedezték, az adományaikból 70 ezer pengő gyűlt össze. Eredetileg nemcsak a templom, hanem egy kétszintes iskolaépület is épült volna a telekre, azonban ez a terv nem valósult meg, amihez a forráshiány mellett az építész halála is hozzájárult.
A bolgár közösség 1953-ban ismét adománygyűjtésbe kezdett, a céljuk egy saját művelődési ház építése volt. Az intézmény 1957-ben nyílt meg, melyet az 1970-es évektől egy szálloda is kiegészít. Talán nem túlzás, hogy az ortodox templom – mely a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja – és a vele szemben épült bolgár művelődési központ megépülésével középső-Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává. Természetesen a bolgár közösség másik fontos központjáról, a zuglói Bosnyák téri piacról sem feledkezhetünk meg, a bolgárkertészekre néhány éve szoborcsoport is emlékeztet. Igazi kuriózum Krisztinavárosban, a Mészáros utca 8. szám alatt működő zöldséges üzlet, melyet 1935-ben alapítottak és Jordan Ivanov utóda Ruszka Jordanova zöldség- és gyümölcs elárusító helye felirat olvasható a cégtábláján. A boltot a bolgárkertész, Jordan Ivanov alapította, az üzlet egészen az 1970-es évekig a család a tulajdonában állt. Azóta mások üzemeltetik, de minőségi árui miatt népszerűsége töretlen.
Napjainkban a bolgár és a magyar kormány támogatásával megújult a magyarországi bolgárok művelődési háza, de további cél, hogy a már korábban felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templom melletti üres telken felépüljön az új bolgár oktatási és kulturális központ.
TÉ
Forrás:
https://mersz.hu/dokumentum/matud__150
http://nemzetisegek.hu/repertorium/1994/08/17.pdf
https://m.nyest.hu/hirek/cirill-es-metod-1150-eve
http://www.kisebbsegiombudsman.hu/word/01-15-2009_11_19_47/bolgarok.html
