Sopron nevezetességei

Sopron Budapest után a második legtöbb műemlékkel rendelkező magyarországi város. A történelmi belvárost mindössze néhány ódon utca alkotja, amely az egész magyar történelmet magában rejti. A díszes kapualjak, a házak színes homlokzata, a macskaköves utcák és megannyi hangulatos kávézó terasza teszi Sopront Nyugat-Magyarország egyik legromantikusabb városává.

Belváros, Fő tér

Sopronban a Hűségkút felől az Előkapun áthaladva juthatunk be a barokk Fő térre, amelynek alaprajza, épületeinek elhelyezkedése a 13. század óta változatlan. Az óvárosban található tér minden épülete műemlék. A Tűztorony Fő tér felőli oldalát a Hűségkapu díszíti.

Szentháromság-szobor

A tér legkiemelkedőbb látványossága barokk stílusú Szentháromság-szobor, ami 1701-ből származik. Késmárki Thököly Éva Katalin és harmadik férje, Löwenburg Jakab adományából készült, annak emlékére, hogy túlélték az 1695–1701 közötti nagy pestisjárványt. A virágfüzérekkel és puttókkal díszített oszlop lábánál a Szűzanya áll szentekkel körülvéve, a korinthoszi oszlopfőt pedig a Szentháromság koronázza.

Tűztorony

A Fő téren álló Tűztorony a város jelképe. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható. Egy hosszú, belső csigalépcsőn juthatunk fel az alsó körerkélyig, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. Eredetileg várostorony volt, árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Az itt szolgáló toronyőrnek a tüzeket és a közelgő ellenséget kellett figyelnie és jeleznie. Szintén jeleznie kellett, ha előkelő uraság, vagy ha idegen borszállítmány közeledett a városkapuhoz.

Kecske-templom

A Tűztoronnyal szemben áll a Nagyboldogasszony-templom, vagy más nevén a Kecske-templom, amelyet ferences rendi szerzetesek építettek 13. században. Az egyik legjelentősebb magyar gótikus stílusú épület népies nevét a torony homlokzatán ékeskedő kecskéről kapta. A 19. század végén Storno Ferenc munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, amely délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.

Révhelyi Elemér képei, Kecske-templom – Kuny Domokos Múzeum CC BY

Storno-ház

A Fő téren a városházával szemben találjuk Sopron egyik leghíresebb épületét, a szintén barokk stílusú, palotaszerű Storno-házat, amit a Bajorországból áttelepült id. Storno Ferenc 1872-ben vásárolt meg. Storno Ferenc kéményseprő, festő, építőművész és restaurátor volt, nevéhez számos magyarországi templom és palota helyreállítása fűződik. E házban lakott Liszt Ferenc is, aki vendégként hangversenyt is adott itt. Napjainkban az épület pincéjében és a földszinten étterem, a két emeleten múzeum működik.

Fabricius-ház

A Storno-ház szomszédságában áll a Fabricius-ház. Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-tól lakott a házban, amelynek Petőfi Sándor gyakori vendége volt. A legenda szerint Petőfi egy alkalommal kiszökött a laktanyából, a Fabricius-házban öltözött át, és innen ment el Liszt Ferenc koncertjére. A ház középkori pincetermében találjuk a római kőtárat: itt őrzik a Trias-szoborcsoportot is, ami egykor a római Capitoliumot díszítette.

Gyógygödör borozó

Sopron a vörösbor hazája, ezért a pincékbe telepített borozók igen népszerűek a helybeliek és az idelátogatók körében egyaránt. A Fő téren a Kossow-ház alatt egy több termes középkori pince található. A legenda szerint a Gyógygödör Borozó neve onnan ered, hogy a Sopronba érkező gyógyulni vágyó emberek nemcsak a Lövéreket keresték fel, hanem betértek az akkor még Pinceborozónak hívott ivóba is, ahonnan gyógyultan távoztak. Így lett a Pinceborozóból Gyógygödör.

Pinceborozó - képeslap, Sopron, 1970-es évek – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND

Várkerület

A soproni Várkerület a régi várárok külső peremén, a régi városfalak ívét követve kezdett el épülni. A külső házsorát először az 1400-as években említették, ám a belső házsor jóval később, csak a várárok feltöltése után kezdett el épülni. A18. század első felében, a kurucok ostroma után vált a város fő kereskedelmi helyszínévé. Számos kiemelkedő műemléképület áll a negyedben, köztük a nevezetes Pannónia szálló, ami Sopron legrégebbi szállodája. Már az 1900-as évek elején is számos kávézó, bisztró és cukrászda tarkította a kerület színterét, amelynek teraszain a helyiek és az idelátogatók a mai napig szívesen megállnak egy teára vagy süteményre.

Széchenyi tér

Az óváros déli részét a Széchenyi tér határolja, amely helyén eredetileg a Két-pék tó terült el. A szájhagyomány szerint itt fürdették meg azokat a pékeket, akik nem megfelelő méretű és súlyú kenyeret adtak el. A tavat 1828-ban lecsapolták és elkezdődött a tér kiépítése. Az 1. számú ház hosszú éveken át a Széchényi család birtokában volt. Széchényi Ferenc itt tartotta az érem-, könyv- és térképgyűjteményét, melyet később felajánlott a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítására. Fia, Gróf Széchenyi István Sopron első díszpolgára volt, egész alakos bronzszobrát a tér közepén kialakított díszkertben állították fel 1897-ben.

Magyarország, Sopron, Széchenyi tér, Széchenyi szobor, 1905 – Fortepan / Vargha Zsuzsa CC BY-SA 3.0

Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

A soproni Vigadó és Kaszinó, majd később a Magyar Művelődés háza eklektikus stílusú épületét 1873-ban adták át, és a Széchenyi téren található. Ma a soproni kulturális élet központja. Az épületben olyan jelentős művészek adtak koncerteket, mint Goldmark Károly, Liszt Ferenc vagy Bartók Béla.

Szent Mihály-templom

A város legmagasabb pontján a 13. század első felében kezdett el épülni a román stílusú plébánia templom. Csak a 15. században fejezték be az építését, aminek a stílusa ekkorra már gótikussá alakult. A 17. századi tűzvész még elkerülte az épületet, de sajnos 1728-ban a templom tetőzete leégett, majd az épület restaurálása csak az 1860-as években kezdődött el. A jelenlegi neogótikus berendezést id. Storno Ferenc tervei szerint készítették. Mai berendezésének már csak egyetlen eredeti középkori gótikus darabja van, ami egy kis, fafaragású Szűz Mária szobor.

Lövérek (Lőverek/Lővérek)

Sopron pompás villa- és üdülőnegyede, a Lövérek, a Soproni-hegység lejtőire épült. A domboldalról letekintve Sopron tornyai és háztetői látszanak a völgyben, távolban pedig a Fertő-tó vize csillog. A Lövérek területén több kilátót is építettek, amelyek nagy része kialakított túraútvonalakon keresztül már egy rövid sétával elérhető.

Károly-kilátó

A Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye a 398 méter magas csúcson álló kilátó, amely terméskőből épült, és ahonnan remek kilátás nyílik a városra az odalátogatók számára. Gyalogosan és járművel egyaránt könnyen megközelíthető.

Magyarország, Sopron, Károly-kilátó, 1965 – Fortepan / Hunyady József CC BY-SA 3.0

Lővér Fürdő - Csik Ferenc Uszoda

Az uszoda elődje, az Erdei Forrásfürdő 1908-ban nyitotta meg kapuit a vendégek előtt, medencéje terméskőből készült és a Deákkúti forrás vize táplálta. 1934-ben újították fel először az uszodát, ekkor épült az uszodacsarnok bejárata. Az évtizedek során műszakilag többször fejlesztették az uszodát, végleges nevét 2004-ben Csik Ferenc 1936-os olimpiai bajnokról kapta.

Bognár Alexandra
ELTE BTK Könyvtár-
és Információtudományi Intézet hallgatója

Források:

Ajánló

A Dunakanyar szíve

Vác a Dunakanyar szíve, kedvező adottságai miatt régóta lakott vidék. Nevét a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kiadott alapítólevelében említik először, ugyanakkor a város nevének eredetére több teória is létezik, az egyik szerint személynévből származó helységnév: névadója egy Vác nevezetű remete lehetett, aki a környéken élt. A héten Vác városába látogatunk.

Csillagok, hóstyák és bikavér – Városnézés Egerben

Eger rendkívül szövevényes történelmi múlttal büszkélkedő város. Heves megye székhelye a Bükk lábánál terül el, népszerű borvidék öleli körbe. Számos nevezetesség juthat eszünkbe róla, köztük Magyarország kedvenc könyve, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, az egri vár és a hős várvédők emléke, a Líceum, a Bazilika, a termálvizek vagy a bikavér és a szépasszony-völgyi borospincék.

Bemutatkozik: a Royal Szálló

A Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek a vendégkönyvben, luxus körülmények, mozi a bálteremben, ugyanakkor szomorú eseményeknek is szemtanúja volt; karantén, a Gestapo beköltözése vagy az 1956-os bombázások.

Kistelegdi Gyűjtemény

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét. Az adományozó a több, mint 5000 fotót 1972 és 1988 között előbb a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV tervezőjeként készítette. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig.

Időutazás a Nagykörúton

Egy építőmérnök grandiózus víziója és néhány vállalkozó túlságosan merész álma egy tervben testet öltve sokakat meggyőz és magával ragad, arra inspirálva őket, hogy tegyenek valamit a megvalósulásáért. A terv, amely szerint egy szedett-vedett földszintes házakkal, istállókkal és műhelyekkel tarkított város kerületeit palotasorokkal szegélyezett közlekedési útvonal kösse össze, amely fellendíti a város fejlődését, részben megvalósul. Ez a pesti Nagykörút inspiráló története.

Piacolás

A piacon zajló eleven élet, az ingerlő illatok, a zöldség- és gyümölcshalmok vagy magával ragadnak, vagy elriasztanak. Jól megfér ebben a kavalkádban a szaftos pletyka a krumpli piaci árával, ahogy a kofák összetéveszthetetlen hangja a sorok között alkudozó, szagolgató és apróságokat elcsenő alakokkal. Válogatásunkban nemcsak budapesti, vidéki piacok is feltűnnek, a legendás Nagycsarnoktól a pécsi Vásárcsarnokig.

További tematikus virtuális kiállításaink