Amikor a jég az úr
Bár sokunk számára ma különlegességnek tűnhet, hogy az elmúlt évszázadokban a befagyott Duna jegén közlekedtek, vagy épp királyt választottak, de akkoriban ez egyáltalán nem volt az. Napjainkban szinte elképzelhetetlen, hogy teljesen befagyjon a folyó, melynek legnyomósabb indoka: a folyószabályozás.
Hogy a Duna jege gyakorta maradásra kényszerített utazókat, erről Széchenyi István is ír a Naplójában. A jégtől való félelem volt az egyik ok, ami miatt egy állandó híd építésétől tartottak a városatyák, hiszen a pilléreken fennakadó jégtáblák árvizet okozhattak volna. Ugyanakkor a befagyott Duna sokkal súlyosabb problémákat is okozott, mint amilyen az 1838-as jeges ár katasztrófája is volt. Legutoljára 1963-ban fagyott be a Duna, de azóta több legendás száraz lábbal történő átjutásról is hallani Kisoroszi és Dunabogdány között.
Jég kitermelése a Duna-part közelében - Fortepan, CC BY-SA
A Dunával ellentétben a Balaton rendszerint befagy, a jégrétegének vastagsága gyakran a 20–30 cm-es is lehet. A látszat azonban csal, általában nem egybefüggő jégréteg jön létre rajta, a korcsolyázók legnagyobb bánatára. A Balaton jegére jellemzőek a rianások, vagyis a repedések, ugyanis a hőmérséklet enyhülése idején hosszú hasadások keletkeznek a jégtakarón, mely jelenséget rendszerint jellegzetes hangjelenség is kísér. Megfordítva a folyamatot, a fokozódó hideg hatására a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, ún. turolás alakul ki.
Jég a Balatonon - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND
Az előrejelzések szerint a hétvégén zord idő várható, még az is lehet, hogy némi jegesedésre is számíthatunk.
TÉ
