A költészet napja
Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?
Nem volna szép, ha égre kelne
az éji folyó csillaga.
Az idő lassan elszivárog,
nem lógok a mesék tején,
hörpintek valódi világot,
habzó éggel a tetején.
József Attila kérdése nem csak költői, hiszen a költészet maga az élet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük - természetesen nemcsak őt, hanem a költészetet, a lírát magát is.
De mi a költészet és miért emlékezünk meg róla?
A költészet nemcsak önkifejezés, örök titokzatosság, amely hatással van emberre és így a világ folyására, megfoghatatlan, mégis annyira élő. Pár éve készült felmérés szerint egyre kevesebb verseskötet fogy, talán felgyorsult életünk miatt nehéz a költészetbe feledkeznünk, azért elfelejtenünk nem kell.
A köztudattal ellentétben, költőink nem csupán versfaragással foglalkoztak. Válogatásunkban kevésbé ismert elfoglaltságaik emlékeit gyűjtöttük össze: ilyen Arany János főtitkári tevékenysége, amelyről ez a tiszteletdíjról szóló levél is tanúskodik, de ilyen Juhász Gyula levelezése, vagy Radnóti Miklós tanár szakos zárthelyi dolgozata.
A költészet napját idén is kulturális programokkal, irodalmi rendezvényekkel, kiállításokkal és versenyekkel ünnepeljük országszerte.
Az ünneplés idén Arany János születésének 200. évfordulójával is összekapcsolódik. Ez alkalomból a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeretettel vár minden Arany Jánost szerető gyermeket és felnőttet a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany szobornál, 2017. április 11-én 11 órától. A műsorba bárki bekapcsolódhat Arany János „A vigasztaló” című versének és „Rege a csodaszarvasról” című költemény refrénjének a színész hallgatókkal közös elszavalásával.
Aki nemcsak szellemi táplálék után nézne, annak kötelező program, a mai napon, 17 órakor hivatalosan is megnyitó Magvető Café, az eseményen tizenegy idén megjelenő magvetős verseskötetből hangzanak el részletek; a házigazda Szegő János.
TÉ
