300.!
Nem spártai, de 300 virtuális kiállítás. Ez még gombócból is sok. A századik összeállításunk mintájára ismét kedvenceinkkel ünnepelünk. Válogatásunkkal visszatekintünk az elmúlt évek legjobb, legkedvesebb írásaira.
A legelső![[98058] Poór Ferenc és barátai](/mandadb/webimage/4/5/6/6/1/0/wimage/poorferenc_4.jpg)
A képeslap kétségtelenül a postai levelezőlap leszármazottja. Ám arról, hogy ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-öt írunk, amikor egy postakongresszuson felmerül a boríték nélküli, nyílt lapon való levelezés gondolata. Nem is csoda, hiszen a levelek jó része már ekkor is jókívánságot, egyszerű üdvözlést tartalmazott. Így hát jogosan merült fel az igény.
Miért is kellene a drága levélpapírt pazarolnunk, ha megemlékeznénk szeretteinkről? »
A legutóbbi
Művészeti anatómiai fejtegetések
Kiállításunk keretében az adatbázisunkban található anatómiai rajzokat mutatjuk be egy rövid történeti áttekintéssel, az alapokat megteremtő reneszánsz művészekkel, illetve a hazai mesterekkel. A megfigyelést és elemzést ösztönző művészeti anatómia évszázadok óta része a képzőművészeti oktatásnak, magyar viszonylatban a 19. század második felében a hallgatók már részt vettek bonctani előadásokon. A műfajban lenyűgözően, olykor hátborzongatóan keveredik artisztikum és tudomány. »
A közönségkedvencek
Tusnádfürdő híres klimatikus gyógyfürdő, sokan mégis az 1997 óta itt rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem miatt ismerik. A fürdő az 1800-as évek közepén alakult ki, az Erdély Gyöngye nevet virágzásának kezdetén, az 1860-as években kapta. Csodás gyógyulások fűződnek a nevéhez, amelyek közül legismertebb és legjellegzetesebb az állatokat legeltető pásztorfiú története. A legenda szerint a lápos területre elkóborolt marháit kereső pásztorfiú, átgázolva a területen, úgy tapasztalta, hogy a kénes iszap jótékony hatással volt fekélyes lábaira. Ahogy az lenni szokott, az itt feltörő források jótékony hatását először csak a környékbeliek élvezték, de a századfordulóra igazi virágzó fürdőtelep lett Tusnádfürdő. Írásunkban fürdőkultúrája elevenedik meg. »
Veszprém, ahol mindig zenél valami – vagy a harangok, vagy a szél
Veszprém a királynék városaként ismert, de emellett a szelek városa jelzőt is magáénak tudhatja, hiszen a Bakonyból érkező viharos széllökések igen gyakran borzolják az itt élők kedélyeit. Válogatásunkban a település rövid története mellett a város e hangzatos jellemzéseinek magyarázatát is sorra vesszük, ikonikus tornya kapcsán pedig a város tűzvédelme is megelevenedik. »
A Digitálisarchívum-fejlesztési Osztály kiválasztottjai
Aknai Zita - Az osztrák-magyar Riviéra
„Mindig is szívesen éltem volna a Monarchia idején, amikor Magyarországnak volt tengerpartja és a vonat közvetlenül elvitt Budapestről Fiumébe. Igazi kozmopolita város lehetett, ahol egyaránt otthon érezte magát az olasz, a horvát, a magyar és az osztrák vendég.
Különösen ajánlom ezt a kiállítást az Adria szerelmeseinek, és mindazoknak, akik jártak már ott vagy éppen most indulnak oda nyaralni.“ »
Erdélyi Károly - A titkosszolgálat működése: színészkedés, ideális helyek és módszerek
„Aki hitelesen játszik a színpadon, annak az életben sem jelent túl nagy kihívást a színészkedés! Ezért van az, hogy a színészek a legideálisabb kémügynökök a világon. – olvasható a felismerés a kiállítás ajánlószövegében. E kiállítás azért vált kedvessé számomra, mert készítése az ilyen és hasonló felismerések sorozataként végül egy szórakoztató élménnyé vált. A téma kiválasztásakor három ötletkezdemény járt a fejemben; azon agyaltam, hogy valami színészekkel kapcsolatos kiállítást kellene készíteni, meg azon is, hogy valami titkosszolgálatosat kéne írni, továbbá az is felmerült bennem, hogy azzal a rengeteg étteremfotóval is lehetne valamit kezdeni, amit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum töltött fel adatbázisunkba. Aztán amikor a titkosszolgálat történetének kutatásával foglalkoztam, azt találtam, hogy az ügynökök gyakran éttermekben és kávézókban találkoztak, a színészek közül pedig voltak, akiket beszerveztek kémeknek, vagy akiket gyanúsítottak ilyesmivel, illetve, hogy az ügynököknek is sok esetben színészkedniük kellett az életben. A megvilágosodás euforikus pillanata volt számomra, amikor rájöttem, hogy ez a három téma összegyúrható egy közössé. Így megszületett A titkosszolgálat működése: színészkedés, ideális helyek és módszerek című kiállításom ötlete, majd a kiállítás maga.” »
Hegedűs Henriett - Kőre rajzolt portrék – Barabás Miklós litográfiái a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteményében
„A fotográfia elterjedése és térhódítása előtt a litográfia, azaz a kőnyomat volt portrékészítés, a tájkép és később a plakátkészítés legelterjedtebb technikája. Ebben a kiállításban az eljárás egyik legjelentősebb hazai képviselőjének, a 19. század egyik legnagyobb magyar portréművészének, Barabás Miklósnak (1810-1898) munkásságával ismerkedhettünk meg.
Különösen kedvessé teszi a válogatást, hogy a Piarista Múzeum munkatársainak alaposságával és szakértelmével készült, ugyanis aggregációs adatbázisunk lehetőséget biztosít partnerintézményeink vendégírásai számára is.“ »
Kondákor Ferenc - Egy kis Itália Bárdibükkön – Goszthony Mária művészete
„A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum által őrzött Goszthony Mária hagyaték digitalizálásának és elérhetőségének köszönhetően, a műtárgyak, valamint az utazásokról, családi pillanatokról, barátokról és természetesen az alkotási folyamatokról készült fényképek különleges elegyet alkotnak, egyedi módon képesek betekintést adni egy 20. századi női képzőművész munkásságába és mindennapjaiba – ami, úgy gondolom, igazi kiváltság.“ »
Szüts Gergely Etele - 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár
„A dualizmus kora a kedvenc történelmi korszakom. Az Osztrák-Magyar Monarchia évtizedei a magyar történelem egyik leginkább sikeres, sokrétű fejlődést hozó periódusa volt. Szülővárosom, Pécs is nagy fejlődésen ment keresztül, több városhoz hasonlóan ekkor alakult ki a belváros jelenlegi arculata, ez időben indult el a pécsi villamos, valamint a város 1907-ben közel egymillió látogatót vonzó országos kiállítást és vásárt szervezett. A kiállításnak kijelölt területen 56 pavilont emeltek a pécsi ipar, mezőgazdaság és művészet eredményeinek bemutatása céljából. A vásár bezárása után közvetlenül elkezdték az épületek lebontását, sajnos egy épületet sem hagytak meg emléknek az utókor számára. Szerencsére fotók és képeslapok maradtak fent az eseményről, amik virtuális formában visszahozzák a Monarchia és a kiállítás hangulatát.“ »
Takács Eszter - Vízi históriák 
„Különös, hogy mennyi vízzel kapcsolatos emlékhely, történelmi mementó vesz körbe minket. Sokszor annyira hozzászokott a szemünk, hogy észre sem vesszük ezeket, ezért „Vízi históriáinknak” az is célja, hogy ráirányítsa a figyelmet vizeink kulturális vonatkozásaira – a megbecsülés mellett. Történelmünkhöz hozzátartozik a folyókban, tavakban és felszín alatti vizekben gazdag, szerencsés vidékünk; a vízvezetékhálózatok kiépítettsége és az ellátottság; hozzátartoznak a kiváló vízügyi szakemberek; a pusztító árvizek és a mentésben részt vevő hősök; a világhírű termálvizek és gyógyfürdők; a neves építészek által tervezett, díszes köztéri kutak; a városok, városrészek képét meghatározó víztornyok. De az életünk része az aszály is, egyre inkább. A kiállítás fotógalériáját lapozgatva emlékezzünk rá, hogy mekkora kincs a víz.“ »
Tompa Éva - Dr. Szántó Endre munkaszolgálatos naplója
„Mindig izgalmas, amikor virtuális kiállításainkban egy komplett gyűjtemény feldolgozására teszünk kísérletet. Még akkor is, ha mindeközben egy olyan sötét korszak pillanatképei elevenednek meg előttünk, mint amilyen Dr. Szántó Endre szanatóriumi orvos munkaszolgálatos naplója. Az 1940 szeptemberétől decemberig tartó időszak alatt a VII. század orvosa nemcsak feljegyzéseket, hanem Kodak fényképezőgépével fotókat is készített, a kiállításunkban embert próbáló mindennapjaikról emlékeztünk meg.“ »
„Köszönjük, hogy velünk ünnepeltek!“
